360 cikk rendezése:
1. cikk / 360 Új jegyző kinevezése
Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?
2. cikk / 360 Rendszergazda nyugdíjazása
Kérdés: 2026. 07. 11-én elérem az öregségi nyugdíjkorhatárt. Katolikus általános iskolában 2000. március 1. óta dolgozom mint rendszergazda. Jár nekem felmentési idő? Ha igen, mennyi? A 40 év után járó jubileumi pénzt a munkáltató arra hivatkozva utasította el, hogy az csak a pedagógusoknak jár. Szeretném megkérdezni, hogy jogszerűen járt-e el a munkáltató?
3. cikk / 360 Öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó felmentési idő
Kérdés: Óvodapedagógusunk 2026. 01. 06-án betölti a 65. életévét, öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Szeretné a lehető legkorábbi időpontban befejezni az aktív pedagógusmunkát. Lehetséges-e, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát 2026. 01. 06. napjával felmentéssel megszüntetjük (mivel akkor már nyugdíjasnak minősül), és a 7 hónap felmentési idejét, munkavégzés alóli mentesítését előtte kiadjuk? Így 2025. 06. 08-án kezdődne a felmentési ideje. Tanügyigazgatási szakértő állásfoglalása szerint igen, az alábbi érvelés alapján:
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?
4. cikk / 360 Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása
Kérdés: 2008. január 1-je óta jogviszonyban álló közalkalmazott 2025. december 18-án tölti 65. életévét, és nyugdíjba szeretne menni. Majd nyugdíjasként visszajönne dolgozni a szociális szférába. Mi a módja a jogviszony megszüntetésének, mennyi a felmentési ideje?
5. cikk / 360 Szabadság kiadása nyugdíjazáskor
Kérdés: Egy NOKS-os dolgozónk (dajka) a 65. életévét 2026. január 2. napján tölti be, és nyugdíjba szeretne menni öregségi nyugdíjjal (nem a nők kedvezményes 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjjal). A felmentési időt a 65. életév betöltése után kezdheti csak meg? Vagy már előre fel lehet menteni, mondván, hogy 2026. január 2-án nyugdíjasnak fog minősülni, és a felmentési idejét arra (2026. január 2.) már le is töltheti? A fennmaradó szabadságot hogyan lehet jogszerűen kiadni, illetve megváltani?
6. cikk / 360 Helyi rendelet alapján beszedett bevételek
Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
7. cikk / 360 Falugondnok továbbfoglalkoztatása nyugdíjasként
Kérdés: Falugondnokunk 2025 novemberében betölti az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, 65 éves lesz. Dolgozhat-e falugondnokként továbbra is úgy, hogy ne kelljen lemondani a nyugdíjáról?
8. cikk / 360 Jegyző felmentése
Kérdés: Jegyző asszony néhányszor nem megfelelően, illetve nem szabályosan járt el bizonyos esetekben. Bizalmatlanság okán, mint polgármester, szeretnék felmondani neki. Milyen módon tehetem meg?
9. cikk / 360 Karbantartó besorolása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, melybe 2016. április 1-jén közalkalmazotti jogviszonyba, heti 40 órás munkaidőben, határozatlan időre, karbantartó munkakörbe neveztük ki kollégánkat (szül. éve 1969, iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány 1986. 06.). Besorolási ideje eszmei kezdetének megállapításához a következő jogviszonyokat vettük figyelembe:
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?
10. cikk / 360 Nyugdíjas közalkalmazott jubileumi jutalma
Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben dolgozó, már nyugdíjas közalkalmazott szeretné kérni 30 éves jubileumi jutalmát. Nyugdíjasként jogosult-e jubileumi jutalomra, vagy a nyugdíjazás kizáró tényező?