364 cikk rendezése:
1. cikk / 364 Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
2. cikk / 364 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?
3. cikk / 364 Szabadság megváltása
Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban álló személy fizetés nélküli szabadságon van gyermek gondozása céljából. Közös megegyezéssel történő megszüntetést szeretne kezdeményezni munkáltatója felé. Ha nem létesít újabb közszolgálati jogviszonyt, akkor ugyanúgy megválthatjuk-e a 40. napon a benn maradt szabadságát közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén?
4. cikk / 364 Határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony
Kérdés:
Közalkalmazotti jogviszonyban hat hónapos határozott idejű jogviszony 2025. 09. 30-án letelik. 3 hónapra is lehet kötni határozott idejű jogviszonyt, vagy hat hónapra lehet kötni 2025. 10. 01. kezdettel?
5. cikk / 364 Új jegyző kinevezése
Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?
6. cikk / 364 Rendszergazda nyugdíjazása
Kérdés:
2026. 07. 11-én elérem az öregségi nyugdíjkorhatárt. Katolikus általános iskolában 2000. március 1. óta dolgozom mint rendszergazda. Jár nekem felmentési idő? Ha igen, mennyi? A 40 év után járó jubileumi pénzt a munkáltató arra hivatkozva utasította el, hogy az csak a pedagógusoknak jár. Szeretném megkérdezni, hogy jogszerűen járt-e el a munkáltató?
7. cikk / 364 Öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó felmentési idő
Kérdés: Óvodapedagógusunk 2026. 01. 06-án betölti a 65. életévét, öregségi nyugdíjra lesz jogosult. Szeretné a lehető legkorábbi időpontban befejezni az aktív pedagógusmunkát. Lehetséges-e, hogy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát 2026. 01. 06. napjával felmentéssel megszüntetjük (mivel akkor már nyugdíjasnak minősül), és a 7 hónap felmentési idejét, munkavégzés alóli mentesítését előtte kiadjuk? Így 2025. 06. 08-án kezdődne a felmentési ideje. Tanügyigazgatási szakértő állásfoglalása szerint igen, az alábbi érvelés alapján:
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján: a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint:
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha: e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A Púétv. már nem nevesíti, hogy a felmentés közlésének, kezdetének napján kell nyugdíjasnak minősülnie. Igénybe veheti-e felmentési idejét az öregségi nyugdíjra jogosultság betöltésének napja előtt?
8. cikk / 364 Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása
Kérdés: 2008. január 1-je óta jogviszonyban álló közalkalmazott 2025. december 18-án tölti 65. életévét, és nyugdíjba szeretne menni. Majd nyugdíjasként visszajönne dolgozni a szociális szférába. Mi a módja a jogviszony megszüntetésének, mennyi a felmentési ideje?
9. cikk / 364 Szabadság kiadása nyugdíjazáskor
Kérdés: Egy NOKS-os dolgozónk (dajka) a 65. életévét 2026. január 2. napján tölti be, és nyugdíjba szeretne menni öregségi nyugdíjjal (nem a nők kedvezményes 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjjal). A felmentési időt a 65. életév betöltése után kezdheti csak meg? Vagy már előre fel lehet menteni, mondván, hogy 2026. január 2-án nyugdíjasnak fog minősülni, és a felmentési idejét arra (2026. január 2.) már le is töltheti? A fennmaradó szabadságot hogyan lehet jogszerűen kiadni, illetve megváltani?
10. cikk / 364 Helyi rendelet alapján beszedett bevételek
Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
