59 talált cikk a főszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az általa folytatott ingatlan-bérbeadás tekintetében a bérletidíj-tevékenységet – választása alapján – adókötelessé tette. A számlázás menete a következő:
1. A bérleti szerződésekben a megállapított bérleti díjjal (főszolgáltatás) együtt a közüzemi költségek (járulékosan kapcsolódó költségek) is továbbszámlázásra kerülnek a bérlő felé.
2. Egyes ingatlanokat haszonkölcsön-szerződéssel adunk bérbe, általában olyan bérlőnek, aki állami feladatot lát el. A haszonkölcsön-szerződés célja az, hogy a használat „ingyenes” legyen a bérbevevő részére. A haszonkölcsön-szerződésben rögzítve van a megállapított használati díj, valamint az is, hogy az általános forgalmi adó megfizetése a bérbevevőt terheli. E szerződésben rögzítve van, hogy az ingatlan fenntartása, karbantartása és közüzemi (víz, csatorna, áram) költségei a haszonkölcsönbe vevőt terhelik. A számlázás az alábbiak szerint történik:
a) évente egyszer kiállítjuk a megállapított használati díjról + általános forgalmi adóról a számlát, majd következő tételként mínusz előjellel tüntetjük fel az adó alapját (mint adott kedvezményt), így a számla fizetendő végösszege az általános forgalmi adó mértékével megegyező;
b) a közüzemi számlákat havonta általános forgalmi adóval növelten számlázzuk tovább a haszonbérbe vevő részére.
A hatályos szerződés alapján csak a használati díj ingyenes, a használattal/bérlettel kapcsolatosan felmerülő rezsidíjak megtérítésére igényt tartunk. Az önkormányzat részére kiszámlázott rezsidíjak továbbszámlázásra kerülnek a használatba vevő részére, amely kimeríti az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontját, mely szerint:
„bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.”
Erre figyelemmel az ingyenes bérbeadás nem valósul meg, arra hivatkozva áfa nem számlázható ki. Hogyan kell helyesen eljárnunk a számlázás során a haszonkölcsön-szerződéssel kapcsolatosan?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója lakóingatlant ad bérbe hosszú távon. Eddig havonta papíralapú számlatömbben állított ki bizonylatot a bérleti díjról is, és külön bizonylatot a közüzemi költségekről a bérlő felé. Szabályos-e az, hogy a számviteli bizonylat kiállításához számlatömböt használ a magánszemély? Továbbá a közös költségről és a közüzemi költségek továbbhárításánál előírás-e a számla, vagy ebben az esetben is elegendő a számviteli bizonylat?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek megnyitójára fellépőket hívtak meg, és helyi termékek ingyenes kóstolóját is tervezik a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat, a fellépők és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlákat fogja befogadni. A rendezvény ingyenes, nem lesz belépőjegy, és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A költségeket az önkormányzat átszámlázza az azt ténylegesen finanszírozó nonprofit kft.-nek. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfakötelezettséget választott, és nem alanyi adómentes. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani a nonprofit kft. felé?

Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 75. számában, az 1625. számon megjelent válasz jelenleg is megfelel a jogszabályoknak?
[ Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
Válasz: Az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése alapján, ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Azaz a bérbeadó akkor jár el helyesen, amikor a különfogyasztást mérő órákkal mért víz-, gáz- és áramszolgáltatást – közvetített szolgáltatás nyújtójaként – a bérlőjének azonos áfakulccsal számlázza. Közös költség azonban a bérleti jogviszony járulékos eleme. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékos költségek beletartoznak a főszolgáltatás adóalapjába. A közös költség tehát a bérleti díj olyan részét képezi, amelyet nem a bérbeadó felé, hanem (a bérbeadóval kötött megállapodás értelmében) közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Így a közös költséget a bérbeadónak bele kell foglalni a bérleti díjba, függetlenül attól, hogy a bérleti díjnak ezt a részét közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Mivel a közös költség nem a társasház szolgáltatásnyújtásának ellenértéke – lévén, hogy társasház nem nyújt szolgáltatást –, a törvény alapján a bérbeadó a közös költségről számlát nem is kaphat, így e számlával nem is rendelkezhet. Fontos, hogy az Áfa-tv. 2. számú melléklete alapján a lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül. Lakóingatlannak minősül az a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.]

Kérdés: Van egy projekt, ami idővel építésiengedély-köteles lesz, de most még nem az. Tehát idővel fordított adózású lesz. Az a kérdés, ha előbb állítanak ki számlát, mint ahogy hatályba lép az engedélyköteles tevékenység, akkor számlázhatnak-e egyenes adózással? Vagy mivel tudomásunk van arról, hogy engedélyköteles tevékenységhez fog kapcsolódni a munka, így lehet fordított adózású az ügylet?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.

Kérdés: Intézetünkben működő és bérleti díjat fizető vállalkozó orvosok felé továbbszámlázzuk a közműdíjakat vetítési alap szerint, nem az általuk használt – ténylegesen – fogyasztott energia alapján. A Költségvetési Levelek 2023. szeptember 5-én megjelent számában, a 6097. kérdésre adott válasz alapján, miszerint "amennyiben nem a ténylegesen mért mennyiség alapján történik a továbbszámlázás, akkor az nem felel meg a változatlan formában való továbbhárításnak, így az közvetített szolgáltatásként nem számolható el". Ennek figyelembevételével azon összegeket, amelyekről vevői számlát készítünk, szállítói oldalról a K331. rovaton könyveljük el, esetleg ezt a rovatot bontsuk tovább, hogy ki tudjuk mutatni a továbbszámlázás tényét? Ingatlan-bérbeadás szempontjából áfamentesek vagyunk. Továbbszámlázáskor levonható-e az áfa, mivel vevői számlát állítunk ki a szolgáltatásról, ami bruttó módon kerül kiállításra (szállítói számla nettó értéke és az áfája)?

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.