Reprezentáció

Kérdés: Önkormányzatoknál a reprezentáció nyilvántartása, bevallása, az utána fizetendő adó teljesítése hogyan szabályos?
Részlet a válaszából: […] ...az adó mértéke reprezentációnál: a reprezentációs kiadás 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalók szakmai konferencián történő részvételével összefüggő szállás- és étkezési költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és intézményünk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, a konferencia helyszínéül szolgáló szálloda intézményünk nevére kiállított számlája alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak minősül, ezért az étkezés értékének 1,19-szerese után a munkáltató 15% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles.A K341. Kiküldetések kiadásai rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak kiküldetéseivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatások esetében a juttatás értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kifizetőnek, míg a béren kívüli juttatások esetében a juttatás értékének 1,19-szerese után 15%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...2011-ben, hogy az ingatlantulajdonosok belépési szándéknyilatkozattal elismerték, hogy a beruházást akarják, és fizetni fogják a hozzájárulást az előírt módon és határidőre. A társulás szervezésekor, megalakulásakor az érdekelteknek nyilatkozni kellett arról is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségtérítése – átalány költségtérítés és bérlet árához való hozzájárulás "vegyesen"

Kérdés: Alkalmazottunk vidéken, egy faluban lakik, és Budapestre jár be dolgozni oly módon, hogy egy vidéki városig személygépkocsival közlekedik, onnan pedig vonattal utazik Budapestre. Alkalmazottunknak óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának d) pontja alapján a falu és a vidéki város közötti útszakaszra az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő 9 Ft/km költségtérítést szeretné igénybe venni. A vidéki város és Budapest közötti szakaszra pedig utazási bérlet ellenében kívánja igénybe venni az utazási költségtérítést [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja]. Adómentesen kifizethető részére mindkét költségtérítés azonos időszakra, tekintettel arra, hogy a különféle költségtérítéssel érintett útszakaszok között nincs átfedés?
Részlet a válaszából: […] ...a lakóhely és a munkahely közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével vagy a menetjegyhez, bérlethez való hozzájárulást. Utóbbi választása esetén vagy a falu-vidéki város viszonylatot is közösségi közlekedéssel teszi meg, és akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Temetési segély vagy kegyeleti ellátás

Kérdés: Az önkormányzat nyugállományú köztisztviselő részére temetési segélyt nyújt házastársa halála miatt. Milyen rovaton kell elszámolni a kiadást? Ebben az esetben is adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...juttatnak, az a magánszemély egyéb jövedelme lesz, amiből 15% személyi jövedelemadót kell levonni, a kifizető pedig 27% egészségügyi hozzájárulás fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szerzői alkotásért fizetendő díjazás adózási és társadalombiztosítási kérdései

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] ...összeg alapján nem keletkezik biztosítási jogviszony, akkor csak 15% személyi jövedelemadót kell vonni, a kifizető pedig 27% egészségügyi hozzájárulást fizet.A vagyoni jog ellenértéke járulékalapot nem képező jövedelemnek minősül, ezért abból csak személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címkék:  

Folyószámlahitel

Kérdés: A Költségvetési Levelek 231. számában megjelent 4270. számú kérdésre adott válaszban olvastam: "A likvid hitel a folyamatos működéshez felvett hitel, amit a gazdasági éven belül vissza kell fizetni. A likvid hitel lehet: folyószámla, munkabér és rulírozó hitel. Ezzel tudják a költségvetésben megtervezett működési hiányt finanszírozni, amelyet viszont év végéig vissza is kell fizetni. Amennyiben nem kerül év végéig visszafizetésre, akkor hosszú lejáratú hitellé kell átminősíteni." Az említett átminősítést miként kell értelmeznünk, illetve hogyan és milyen bizonylat alapján kell könyvelnünk év végén, tekintve hogy hosszú lejáratú hitelfelvételre kormányengedéllyel nem rendelkezik az önkormányzat, illetve a számlavezető pénzintézettel kötött szerződés is folyószámlahitelre vonatkozik, nem pedig hosszú lejáratú hitelre?
Részlet a válaszából: […] ...E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja a meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege nem haladja meg az adósság összegét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.
Kapcsolódó címke:

Költségvetési szerv megszűnése miatt a közalkalmazott jogviszonyának változása

Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony-megszüntető intézkedések hiányában – az összes érintett dolgozó átkerül az átvevő szervhez, ahhoz főszabályként a hozzájárulásuk sem szükséges, tekintettel arra, hogy alapvetően az érintettek munkavégzése és annak lényeges feltételei nem változnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...Tanács üléseire kiutazó delegációk utazási költségeinek visszatérítését, a vámbeszedési költségek megtérítését, a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének megtérítését, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítését,d) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
29
30
31
66