654 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: A 2007. évi költségvetésről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklete 15.1.1. pontja szól az óvodai neveléshez igényelhető normatív támogatás feltételeiről. E szerint igényelhető a támogatás "... azok után a gyerekek után, akik 2006. december 31-éig a harmadik életévüket betöltik és a 2006/2007. nevelési évben december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik." Az után a gyerek után, aki október hónapban (vagy azt követően), a negyedik életéve betöltésekor kerül első alkalommal az óvodai képzésbe, igényelhető-e az alapnormatíva?

Kérdés: A költségvetési törvény 3. számú melléklete kiegészítő szabályok 10. f) pontban foglaltak alapján: "Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a c) pont szerinti egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel." Melyek azok a konkrét jogcímek, amikre a fentiek szerint kell a létszámadatot meghatározni, illetve figyelembe venni? Mit kell az alatt érteni, hogy "a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel"?

Kérdés: A magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítésének bizonylatolásával kapcsolatos a kérdésem. A költségvetési intézmény döntése alapján elkülöníti a dolgozók telefonhasználatát magán- és hivatali célú részre. A magáncélú használatot a dolgozóval megtérítteti bérből történő levonással (természetesen a munkavállaló hozzájárulása mellett). Így adókötelezettsége a munkáltatónak nem keletkezik a telefonkiadások kapcsán. Kérdésem, hogy a dolgozótól levont telefonköltség térítéséről kell-e számlát kiállítani (ha áfaadóalany, illetve ha áfakörön kívülinek minősül a költségvetési intézmény), vagy elegendő számviteli bizonylat (értesítés a dolgozó és a számfejtés részére a magáncélú használatról)?

Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?

Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?

Kérdés: Községünk polgármestere havonta 102 000 Ft költségátalányban részesül. Ezenkívül minden egyéb juttatást megkap, amely a köztisztviselőket megilleti, így ruházati költségtérítést, étkezési hozzájárulást, mobiltelefon-költségtérítést. Kérdésem, hogy fenti költségek térítésére jogosult-e a költségátalány mellett?

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jár-e a felmentési időre, vagy ezt kollektív szerződésben kell szabályozni?

Kérdés: Városi önkormányzathoz tartozó intézmény (iskola) vagyunk. Az önkormányzattól nem számíthatunk fedezetre az étkezési hozzájáruláshoz. Az igen szűkös költségvetésből nem tudjuk kigazdálkodni, ha mégis, kérdésünk lenne, hogy ha év közben nem fizettünk étkezési hozzájárulást, december hónapban adómentesen kifizethető-e a 12 x 5000 Ft = 60 000 Ft összegig utalványban?

Kérdés: Intézményünkben a céges mobiltelefonokat magáncélra is használják. A hivatali és magánbeszélgetéseket nem lehet elkülöníteni. A havi telefonköltségekhez 6000 Ft-tal hozzájárulunk. Az e feletti részt a dolgozó megtéríti. A telefonszámlák 20 százalékát tekintjük adóalapnak, melyet csökkentünk a dolgozó befizetésével, és ez után fizetjük meg a személyi jövedelemadót. Ebben az esetben a havi 6000 Ft hozzájárulás természetbeni hozzájárulásnak számít-e, s ezután befizetési kötelezettség fennáll-e?

Kérdés: Adómentes üdülési szolgáltatásban részesül 2 dolgozónk, családtagjaikkal együtt. A családtagok részére is el kell-e számolnom az üdülési támogatást? Kell-e intézményünknek ezzel összefüggésben valamilyen nyilvántartást vezetnie?