659 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: A 2008. évi új szabályozás szerint az önkéntes kölcsönös pénztárba mennyi munkáltatói hozzájárulás fizethető be adómentesen?

Kérdés: Tiltja-e az államháztartás működésére vonatkozó jogszabály köztisztviselő hozzátartozója részére ajándékutalvány kifizetését?

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?

Kérdés: A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdés d) pontja alapján kedvezményes étkeztetésre jogosult a fogyatékos gyerek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (9) bekezdése alapján, ha jogszabály fogyatékos gyermekek részére kedvezményt állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát meghatározó Közoktatási tv. 121. § (1) bek. 29. b) pontját a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (5) bekezdése azonban 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, mely alapján a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek már nem tartoznak bele a sajátos nevelési igényűek fogalmába. A Közoktatási tv. 2007. július 10-től hatályos 126. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-ig megvizsgálja az érintett gyermekeket, de a vizsgálat eredményétől függetlenül a juttatások tekintetében 2008. augusztus 31-ig sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak kell tekinteni őket. A fentieknek ellentmond a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2007. február 18-tól hatályos 26/A. § (4) bekezdése, mely alapján az érintett gyermekeket, tanulókat 2008. július 31-éig – a vizsgálat eredményétől függetlenül – megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyerekek, tanulók után igényelhető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. Fentiek alapján a 2007. január 1. és február 18. közötti időszakra vonatkozóan nem találtunk olyan jogszabályi előírást, mely alapján a kedvezmény megilletné a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat.

Kérdés: A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. § szerint a tanulók tankönyvtámogatásának igényléséhez az iskola minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. A kedvezmény igénybevételéhez a rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét rá kell vezetni az igénylőlapra. Ha a tanuló 2006. november 15-ig jogosultságát bejelentette és igazolta, de ez 2007 első félévében megszűnt, a novemberi felmérés eredményeként megkaphatja-e a támogatást? A tanév kezdésekor a tankönyvek átvételét megelőzően a jogosultságok vonatkozásában kell-e ismételt felmérést készítenie, az igazolásokat bekérnie az intézménynek? Ha a tanuló a 2006. november 15-i felméréskor nem volt jogosult a tankönyvtámogatásra, és ezt a jogot csak 2007. szeptember elején (pl. 5-én) – miután megvásárolta a tankönyvet – szerzi meg, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólag igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Ha a tanuló 2006. november 15-én még nem volt jogosult, de pl. 2007 májusában jogosultságot szerzett, és az igazolást csak a tankönyvcsomag megvásárlását követően, szeptember 10-én nyújtotta be az iskolának, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólagos igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Az utólagosan megszerzett jogosultságot mely időpontig kell az intézményeknek figyelembe vennie? A 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (7) bekezdése szerint: "Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvtámogatáshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be –, beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt." A jogszabályi hivatkozásban szereplő "teljesítheti" kifejezés kötelezést vagy választási lehetőséget ír elő az intézmény számára?

Kérdés: A 2007. évi költségvetésről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklete 15.1.1. pontja szól az óvodai neveléshez igényelhető normatív támogatás feltételeiről. E szerint igényelhető a támogatás "... azok után a gyerekek után, akik 2006. december 31-éig a harmadik életévüket betöltik és a 2006/2007. nevelési évben december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik." Az után a gyerek után, aki október hónapban (vagy azt követően), a negyedik életéve betöltésekor kerül első alkalommal az óvodai képzésbe, igényelhető-e az alapnormatíva?

Kérdés: A költségvetési törvény 3. számú melléklete kiegészítő szabályok 10. f) pontban foglaltak alapján: "Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a c) pont szerinti egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel." Melyek azok a konkrét jogcímek, amikre a fentiek szerint kell a létszámadatot meghatározni, illetve figyelembe venni? Mit kell az alatt érteni, hogy "a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel"?

Kérdés: A magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítésének bizonylatolásával kapcsolatos a kérdésem. A költségvetési intézmény döntése alapján elkülöníti a dolgozók telefonhasználatát magán- és hivatali célú részre. A magáncélú használatot a dolgozóval megtérítteti bérből történő levonással (természetesen a munkavállaló hozzájárulása mellett). Így adókötelezettsége a munkáltatónak nem keletkezik a telefonkiadások kapcsán. Kérdésem, hogy a dolgozótól levont telefonköltség térítéséről kell-e számlát kiállítani (ha áfaadóalany, illetve ha áfakörön kívülinek minősül a költségvetési intézmény), vagy elegendő számviteli bizonylat (értesítés a dolgozó és a számfejtés részére a magáncélú használatról)?

Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?

Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?