659 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Közművelődési intézmény nem saját dolgozó részére tiszteletjegyet ad rendezvényeire. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség áll fenn a kiadott tiszteletjegyek után?

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskolában – önálló adószámmal rendelkező intézmény – az alkalmazottak létszáma meghaladja a 20 főt, kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie? Van-e szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?

Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?

Kérdés: A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen juttatható meleg étel összege havi 10 ezer forintban került meghatározásra 2007. évben. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 10 ezer forintot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 10 ezer forinttal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)? Hogyan kell értelmezni a fel nem használt étkezési hozzájárulást? Van-e lehetőség a göngyölítésre havonta vagy éves szinten, vagy teljesen elveszik az igénybe nem vett rész?

Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?

Kérdés: Adható-e adómentesen csekély értékű ajándék a munkavállaló részére élelmiszer-vásárlási utalványként akkor, ha a természetbeni étkezési juttatás teljes, adómentes összegét kimeríti?

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?