667 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).

Kérdés: Az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás összegét kell-e szerepeltetni az éves jövedelemigazoláson és a munkáltatói elszámoláson, és ha igen, akkor melyik sorban?

Kérdés: Az önkormányzat saját beruházásban kábeltévé-hálózat kiépítését végzi 2004. évi kezdéssel. Elkészülte után az üzemeltetést az önkormányzat fogja végezni. Visszaigényelhetjük-e a beruházás áfáját? A lakosság által befizetett hozzájárulás áfaköteles-e, vagy sem? Amennyiben áfaköteles, a lakosság által befizetett hozzájárulásról kell-e áfás számlát kiállítani?

Kérdés: Általános iskolai tanár 2003. december 31-én nyugdíjba vonult, illetve pályakezdő tanító 2003. szeptember 15-én létesített munkaviszonyt. Járt-e nekik pedagógus-szakkönyvtámogatás 2004 áprilisában?

Kérdés: Felügyelőségünk központi költségvetési szerv, dolgozóink a Ktv. alá tartoznak, kivéve a fizikai munkakörben dolgozó munkatársaink, akik a Ktv. 2001. július 1-jei módosításával kikerültek a Ktv. hatálya alól. Köztisztviselőinknek – a törvényi kereteket figyelembe véve – az idei évben 66 000 Ft ruházati hozzájárulást fizetünk ki, mely összeggel – belső vezetői utasítás alapján – a juttatásban részesülő dolgozóknak a felügyelőség nevére kiállított ruházati számlával kell elszámolniuk. A köztisztviselőkkel egy időben az Mt. alá tartozó munkatársaink is részesülnek ruházati hozzájárulásban. A részükre kifizetett ruházati hozzájárulás adómentesen adható-e, illetve a munkáltató – mint kifizető – helyettük átvállalhatja-e a személyi jövedelemadót (44%-os kifizetői szja), vagy pedig a dolgozónál ez a juttatás összevonandó jövedelem, s tőlük kell levonnunk az adót?

Kérdés: Milyen bizonylat alapján számolható el a kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok normatív hozzájárulása? A költségvetési törvény 3. sz. mellékletének 24. d) pontjában részletezett kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatokra előírt normatív hozzájárulásról milyen bizonylatot kell kiállítani? Például, ha a rászorult gyerekek iskolai kirándulására fordítja az intézmény, elég-e a tanuló vagy a szülő aláírásával igazolni a kiránduláshoz adott támogatás átvételét? Elszámolása történhet-e az ellátottak pénzbeli juttatása terhére?

Kérdés: Étkezési hozzájárulás elszámolása számvitelileg hogyan történik, amennyiben a dolgozó nem az étkezési utalványt veszi igénybe (3500 Ft), hanem a saját konyhán a melegétel-fogyasztást (6000 Ft). Az előirányzat az étkezési hozzájárulásra van megtervezve, de mik a felhasználáshoz kapcsolódó tételek?

Kérdés: A Városi Gyámhivatal egy kiskorú lakosunk állami gondozásba vételét rendelte el. A határozatban előírja a szülőknek, hogy havonta a helyi önkormányzat számlájára 10 000 forint gondozási díjat kötelesek befizetni, mely összeg 60 százalékának átutalásáról a jegyző köteles gondoskodni. A 60 százalék tehát a gyermekotthon számlájára kerül, kié a 40 százalék? Az ügyletek könyvelési tételei hogyan alakulnak?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pontjában foglalt temetési segély juttatásával kapcsolatban a következő kérdéseink vannak: az adómentességnek feltétele-e, hogy a munkavállaló igazolja azt, hogy valóban ő fizette a temetési költségeket? Az adómentesen ilyen címen juttatható összegnek van-e felső korlátja? Fizethető-e ilyen címen segély a munkavállaló elhunyt élettársának temetési költségeihez való hozzájárulás címén?