975 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: A reprezentációnak minősülő szállásdíjról kiállított számlában a kibocsátó idegenforgalmi adót is felszámít. A reprezentációnak része-e ilyen esetben a hozzá kapcsolódó idegenforgalmi adó, azaz reprezentációra kell könyvelni?

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?

Kérdés: Az 1994. évi LXIV. törvény hatályon kívül helyezésével változtak-e a főállású polgármesterek költségtérítésének szabályai? Választható-e a költségátalány? Ha számlával kell igazolnia a költségeit, akkor kinek a nevére kell, hogy szóljon a számla? Van-e változás a saját gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatban?

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében a polgármester az illetményének 15%-ában meghatározott költségtérítésre is jogosult. Számfejtése és kifizetése az Szja-tv. 17. §-ának (2) bekezdése, az adóelőleg megállapítása a 47. § (2) bekezdése szerint történik? Ha nyilatkozik, akkor 100%-ig alkalmazhat költségelszámolást, ha nem, akkor 90%-a számít a jövedelemnek? Tételes költség­elszámolás alapján a saját névre szóló számlát őrzi meg, vagy útiköltség-elszámolást is készíthet? Adó- és járulékvonzata hogyan alakul?

Kérdés: Településünk polgármestere szeretne a képviselő-testület tagjainak gumicsizmát és esőkabátot vásárolni. Hogyan tudjuk elszámolni a részükre vásárolt dolgokat?

Kérdés: A saját gépjármű – munkaköri feladatok ellátása miatti – hivatali célú használatának költségtérítésénél helyes-e a következő eljárás? A költségtérítés havi "bruttó" összege, a munkáltató által írásban megállapított havi kilométer-átalány, a rendelet szerinti – átalánnyal arányosított – üzemanyagnorma, valamint a NAV mindenkori üzemanyagárának szorzata, amelyhez 9 Ft/kilométer (átalány) is hozzáadásra kerül. Az így kapott összeget a munkavállalónak számfejtjük, adót és járulékot vonunk le.

Kérdés: Településünk polgármestere a Mötv. alapján költségtérítést kap. Kell-e számlával igazolnia felmerült költségeit? Ez jellemzően üzemanyagköltség. Ha igen, hogyan? Útnyilvántartást kell vezetnie, vagy elég a saját nevére szóló üzemanyagszámla, illetve a kettő együtt? Egyéb költségeit mivel igazolja?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 200. számában a 3780. kérdésre adott válaszban olvasható az alábbi: "Nem a reprezentációs keretet terheli, illetve az Szja-tv. 1. mellékletének 8.35. pontja alapján személyijövedelemadó-mentes a helyi önkormányzat által a lakosság széles körét érintő, nem zártkörű, azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, valamint legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben résztvevőként azonos értékű ajándék." Az Áhsz. 15. melléklete alapján melyik rovaton lehet elszámolni ezeket a nem reprezentációs keretet terhelő tételeket? Konkrétan: az önkormányzati rendezvényen részt vevők számára osztott emléklap beszerzési költségét, a rendezvény hangosításának költségét, a rendezvényen fellépő művészek honoráriumát, a bálon zenét szolgáltató együttes szolgáltatási díját.

Kérdés: Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?