4 talált cikk a jövedelemkiegészítés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati egészségügyi szakellátásban jelenleg az orvosokat vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy közreműködői szerződéssel tudjuk már csak foglalkoztatni. A korábban bevált gyakorlat, mely szerint személyes közreműködői szerződéssel voltak foglalkoztatva, már nem alkalmazható az új orvosokra, tekintettel arra, hogy új személyes közreműködői szerződés megkötését már tiltja a jogszabály. A munkát vállaló orvosok egy része már nyugdíjas, és azért nem szívesen vállalják az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, mert a nyugdíjukat ez esetben fel kell függeszteni, és bár megilleti őket jövedelemkiegészítésként a nyugdíjjal megegyező összegű kiegészítés, de a legtöbben attól félnek, hogy ha valami baj történik velük, akkor a házastársuk majd nem lesz jogosult utánuk özvegyi nyugdíjra. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvos elhalálozik (és jogviszonyánál fogva a nyugdíja helyett a Magyar Államkincstár jövedelemkiegészítést ad neki), abban az esetben a házastársát ugyanúgy megilleti-e az özvegyi nyugdíj, mintha nem lenne jogviszonyban, és nyugdíját a nyugdíjfolyósító nyugdíj jogcímen folyósította volna?

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató intézetnél a foglalkoztatottak egészségügyi szolgálati jogviszonyban vannak kinevezve. A szolgáltatónál a nem egészségügyi szakdolgozók (pl. üzemeltetés) a szabadság megítélése szempontjából viszont a Munka Törvénykönyve alá tartoznak. A nem egészségügyi szakdolgozó (egészségügyben dolgozó) nyugdíjas lesz, és – szakember hiányában – visszafoglalkoztatni szeretnénk, egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A jogszabályoknak megfelelően járunk-e el ebben az esetben, vagy megbízási szerződéssel alkalmazzuk? Ebben az esetben aláírási joggal rendelkezhet-e, vagy a legjobb megoldás, ha vállalkozási szerződés keretében alkalmaznánk?

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?