1379 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk konyháján dolgozóink igénybe veszik a természetbeni étkezést. Vitatkozunk a térítési díjon. A dolgozó úgy számol, hogy pl. 22 nap x 200 Ft nyersanyagnorma = 4400 Ft, ebből szerinte az ő térítési kötelezettsége 400 Ft. Szerintünk 22 nap x 384 Ft (ami nemcsak a nyersanyag értékét, hanem a rezsit és az áfát is tartalmazza) = 8448 Ft, vagyis a térítési kötelezettsége 4448 Ft. Melyikünk értelmezi helyesen a 4000 Ft adómentes természetbeni étkezés tartalmát?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményeink kiszolgálására konyhát működtet, ahol óvodások, diákok, pedagógusok és a többi intézmény alkalmazottai étkeznek. Belső szabályzatunk alapján dolgozóink csak a nyersanyagnorma egy részét fizetik térítési díjként. A kérdés, hogy mi a 44 százalékos természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja: csak a nyersanyagnorma meg nem térített része, vagy az előállított étel teljes értéke, amely a nyersanyagnorma + az előállítási költség (rezsi) + áfa?

Kérdés: Több dolgozónknak hivatalunk (polgármesteri hivatal) előfizetéses mobiltelefont adott, a telefonszámla a polgármesteri hivatal nevére szól, átutalással fizetjük. Ebben az esetben keletkezik-e valakinek – akár a dolgozónak, akár a munkáltatónak – adókötelezettsége?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. – Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? – A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?

Kérdés: A polgármesteri hivatal tulajdonában lévő gépkocsikat rendszeresen használják munkavégzésük során olyan dolgozók is, akik nem hivatásos gépkocsivezetők. Ha a gépjármű használata során üzemanyagot takarítanak meg az Szja-tv. 25. § (2) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően, kaphatnak-e adómentesen pénzt ezen a jogcímen a hivatásos gépkocsivezetőkhöz hasonlóan?

Kérdés: A tanulók részére az intézmény megvásárolja a tankönyvet, majd a szülők ennek értékét megtérítik, így a kiadás megegyezik a bevétellel. Vannak szülők, akik a munkáltatójuktól támogatást kapnak és számlát kérnének, hogyan lehet ezt megoldani úgy, hogy az intézmény számviteli elszámolásában és az adóelszámolásában megfeleljen?

Kérdés: Iskolánk nyugdíjas tanára 1992-ben bejegyeztetett egy alapítványt, a célja az iskola tehetséges tanulóinak sokoldalú támogatása. A kuratóriumi döntés alapján a jó tanuló gyerekeknek készpénzben jutalmat fizet ki, gyerekeket táboroztat, év végén jutalomkönyvet ad, pályázatokat ír ki, a nyertes osztályoknak pénzjutalmat ad stb. (a támogatások az 500 Ft-ot meghaladják). Milyen bejelentési és befizetési kötelezettség terheli az alapítványt?

Kérdés: Intézményünk anyagi lehetőségei ebben az évben lehetővé teszik, hogy iskolás gyermeket nevelő dolgozóink számára a tanévkezdés terheinek enyhítése céljából személyenként 20 ezer forint pénzbeli támogatást nyújtsunk. Terheli-e adófizetési kötelezettség az intézményt az ilyen juttatás után?

Kérdés: Az intézmény gazdasági vezetése úgy döntött, hogy az iskolás gyermeket nevelő dolgozóinknak utólag megtéríti a tanévkezdéshez vásárolt termékek árát az intézmény nevére kiállított készpénzfizetési számla alapján, gyermekenként és szülőnként legfeljebb 10 ezer forint értékben. Milyen termékekre szóló számlát fogadhatunk el úgy, hogy a juttatás adómentes legyen?

Kérdés: Dolgozónk távolabbi városba jár főiskolára. Az utazással és szállással kapcsolatban felmerült költségeket belföldi kiküldetési költségként kell-e könyvelni? Tanulmányi szerződéssel rendelkezik.