Játszótéri berendezések könyvelése

Kérdés: Az önkormányzat intézménye játszótéri berendezéseket vásárolt több esetben gyermekjátszóterekre, költségvetési előirányzat alapján. Az intézmény végzi a városgazdálkodási feladatokat. A játszótéri berendezések értéke darabonként is jóval meghaladja a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, így az 1-es számlaosztályba kerülnek bevételkor. Az elhasználódási idejük viszont nagyon rövid. Számvitelileg az elszámolást hogyan kell elvégezni, figyelembe véve a berendezések sajátosságait?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése és 24. §-ának (1) bekezdése a következő előírásokat tartalmazza: "Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.""Befektetett eszközként olyan eszközt szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.
Kapcsolódó címkék:  

Oktatási célt szolgáló hangszerek értékcsökkenése

Kérdés: Oktatási célokat szolgáló hangszerek után kell-e értékcsökkenést számolni? Ha igen, hány százalékos a leírási kulcs, és az Szt. mely pontja vonatkozik rá?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerveknek a tárgyi eszközeik értékcsökkenését nem az Szt., hanem az Szt-vhr. 30. §-ának előírásai alapján kell megállapítaniuk és elszámolniuk.Az általános szabály szerint az oktatási célú hangszereknél az értékcsökkenési kulcs 14,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.
Kapcsolódó címkék:    

0-ra leírt számítógéphez utólag tartozékbeszerzés aktiválása

Kérdés: 0-ra leírt eszközünket (számítógép) folyamatosan használjuk, de a további használathoz szükségessé vált hangszóró, valamint hangkártya beszerzése, amelyet ráaktiváltunk a tárgyi eszközre. A 0-ra leírt eszközünket ezért visszavezettük az eredeti állományi számlára. Az eszköz bruttó értéke most már a vásárolt hangszóró és hangkártya értékével növelt érték lett. Mely érték után kell elszámolni az értékcsökkenést? A teljes bruttó érték után, vagy csak a ráaktivált érték után?
Részlet a válaszából: […] ...kell tárgyi eszköznek vagy készletnek minősíteni. Az éven túli elhasználódásnál és 50 E forint egyedi értékhatár alatt az adott költségvetési szerv számviteli politikájában rögzített szabályozás szerint kell az adott eszközt állományba venni (tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:      

Eszközök egyedi értékelési módszerei

Kérdés: Az egyedi értékelés elvét hogyan kell a gyakorlatban végrehajtani, és milyen bizonylat fogadható el a nagy értékű tárgyi eszközök tekintetében? Intézetünknek kb. 3700 db ilyen eszköz van a tulajdonában, és ennek megközelítőleg az 50 százaléka 0-ra íródott. Sok esetben már a cég sem létezik, akitől annak idején a gépet, berendezést beszereztük, illetve ilyen vagy ehhez hasonló eszközt nem gyártanak.
Részlet a válaszából: […] ...év végén értékelni. Az értékelés módjára a vonatkozó számviteli jogszabályok külön előírásokat nem tartalmaznak, ezt a feladatot a költségvetési szerveknek a számviteli politikájukban rögzített, saját hatáskörben kialakított szabályok szerint kell végrehajtaniuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Számítástechnikai hálózat nyilvántartása

Kérdés: A számítástechnikaihálózat -fejlesztést (beépített vezetékek, kábelek) intézetünk az épületek értékénél mint tartozékot vette nyilvántartásba. Több épülettel rendelkezünk, ezért épületenként megbontva történt a nyilvántartásba vétel. Amennyiben a számítástechnikaihálózat- fejlesztést a gépek között kell nyilvántartanunk, ezt visszamenőleges hatállyal kell-e rendezni? A számítástechnikai hálózat bővítése folyamatosan történik, egyes esetekben a bővítések költsége nem éri el a tárgyi eszközökre előírt 50 E forintos értékhatárt, ilyen esetekben a nyilvántartásba vétel hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...7 év alatt amortizálódik.Az 50 E forint beszerzési érték alatti eszközök kis értékűvé minősítése nem kötelező előírás. A költségvetési szerv saját hatáskörében dönti el, és számviteli politikájában rögzíti, hogy alkalmazza-e az eljárást vagy nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Továbbtanuláshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Dolgozónk távolabbi városba jár főiskolára. Az utazással és szállással kapcsolatban felmerült költségeket belföldi kiküldetési költségként kell-e könyvelni? Tanulmányi szerződéssel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben tekinthető kiküldetésnek, ha a tanulmányokra a munkáltató kötelezte a dolgozóját, vagy ha a tanulmányokkal összefüggő költségek megtérítése nem adóköteles. A levelük szerint tanulmányi szerződést kötöttek a dolgozójukkal. Ez a körülmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:    

Természetben nyújtott étkezés, étkezési utalvány adózási szabályai

Kérdés: Kötelező vagy adható a dolgozó részére a 2000 forint értékű étkezési utalvány, a 4000 forint értékű természetbeni étkeztetés? Kötelező-e a munkabér számlára történő utalása címén a 2000 forint megadása?
Részlet a válaszából: […] ...bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő illetménykifizetés a köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat. Ugyanígy rendelkezik a közalkalmazottak tekintetében a Kjt. 79/A. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzatnál alkalmazott alapilletmény

Kérdés: Melyik illetményalappal kell számolni a köztisztviselői alapilletmény és a ruházati költségtérítés megállapításakor? Az önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő összeggel (nálunk: 34 500 forint), vagy a mindenkori költségvetési törvényben szereplő, jelenlegi 33 000 forinttal?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével, évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. 2003-ban ez 33...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselők ruházati költségtérítése

Kérdés: 2003. I. félévében az ügykezelők még az Mt. hatálya alá tartoztak. 2003. július 1-jétől ismét a Ktv. hatálya alá kerültek, és számukra is kötelezően fizetendő ruházati költségtérítés.- Az ügykezelőknek fizetett ruhapénzt terheli-e 44 százalék szja-, illetve 29 százalék tb-járulékfizetési kötelezettség?- Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a dolgozó a ruhapénzt az I. félévben kapta, amikor még az Mt. hatálya alá tartozott, vagy július 1. után, miután újra a Ktv. hatálya alá került?- A dolgozónak el kell-e számolnia számlával az összeg felhasználásáról?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.5. pontja a köztisztviselőnek törvényi előírás szerint járó ruházati költségtérítést mentesíti az adó alól.Azon ügykezelők, akik 2003. július 1-jétől ismét a Ktv. hatálya alá kerültek, a köztisztviselőkkel azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Képzettségi pótlék

Kérdés: Községi körjegyzőségen pénzügyi főelőadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő mérlegképes könyvelői szakképzettséggel is rendelkezik, a képesített könyvelői szakképzettséget adó közgazdasági szakközépiskolai érettségi mellett. Hogyan alkalmazható esetében a Ktv. 48/A. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely munkakörökben, mely képzettséget tekinti pótlékra jogosítónak a munkáltató, illetve finanszírozási szempontból, hogy költségvetéséből kigazdálkodható-e. Képzettségi pótlék állapítható meg a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:
1
…
345
346
347
…
373