Nemzeti vagyon kezelése

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?
Részlet a válaszából: […] Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon.Az Nvt. szabályozza a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást. A törvény meghatározza az önkormányzati vagyon körét, a vagyonnal való rendelkezésre, a vagyon hasznosítására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Céltartalék

Kérdés: Önkormányzatunk a 2015. évi költségvetésében az általános tartalék és működési céltartalékok mellett felhalmozási céltartalékot is képezett, azonban tartalék csak a K512 Tartalékként (működési kiadásként) szerepel a számlatükörben. Felhalmozási kiadásként a K6-8 rovatoknak nincs tartalék sora. A mérlegben ezért a felhalmozási kiadások és bevételek, valamint a működési kiadások és bevételek egyensúlya felborul. A K512 Tartalékban szereplő felhalmozási céltartalékot hol tudnám elhelyezni a felhalmozási kiadások között?
Részlet a válaszából: […] K512. Tartalékok rovaton kell elszámolni az Áht. 15. §-ának (3) bekezdése, 21. §-a és 23. §-ának (3) bekezdése szerinti tartalékokat, valamint az Egészségbiztosítási Alap esetén a természetbeni ellátások céltartalékát.A költségvetési rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Környezetvédelmi bírság felhasználása

Kérdés: Mire lehet felhasználni a környezetvédelmi bírságot az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény 40. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányzatot illeti mega) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,b) a környezetvédelmi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Iskolakezdés támogatása

Kérdés: Az önkormányzat minden évben támogatja a település lakóit az iskolakezdésben. Minden család, ahol iskoláskorú, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybe járó gyermek van, kap támogatást. A kifizetés készpénzben, képviselő-testületi határozat alapján történik, illetve az összeg szerepel az önkormányzat költségvetési rendeletében is (egyéb önkormányzati eseti pénzbeni ellátások – önkormányzat által saját hatáskörben adott pénzügyi ellátások). Az egyetlen kitétel, hogy a középiskolások és a felsőoktatásban részt vevők hallgatói jogviszonyukat iskolalátogatási igazolás benyújtásával igazolják. A kérdésem az, hogy kell-e bármilyen adóterhet fizetni ezek után a kifizetések után (mivel ezt nem utalványban kapják meg az érintettek, hanem készpénzben), vagy ez a kifizetés adó- és járulékmentes?
Részlet a válaszából: […] Önkormányzatuk minden iskoláskorú gyermek iskoláztatásához készpénzben nyújt támogatást a családoknak. Költségvetésükben mint saját hatáskörben adott pénzügyi ellátást szerepeltetik is.Az Szja-tv. nem nevesít adómentesen, készpénzben adható juttatások között olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Önkormányzati támogatás

Kérdés: A helyi önkormányzat által a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott támogatásról kell-e megállapodást kötnünk? Hogyan járjunk el a szabadon felhasználható támogatás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

-Önkormányzat beszámolójának képviselő-testületi jóváhagyása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2013. 08. 27-i számában szereplő, 3508. Önkormányzat beszámolójának képviselő-testületi jóváhagyása tárgyban megfogalmazott válasz tévesen az Áht. 24. §-a (2) bekezdésének 2012. december 31-ig hatályos szövegére hivatkozik, így téves információt közöl a költségvetési rendelet benyújtási határidejére vonatkozóan. Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 33. §-ának (4) bekezdése 2013. január 1-jei hatállyal módosította az Áht. 24. §-ának (2) bekezdését, és ennek értelmében a költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépé­sét (és nem a kihirdetését) követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. Kérem, amennyiben a fentiekkel egyetértenek, szíveskedjenek a hivatkozott cikk módosításáról intézkedni.
Részlet a válaszából: […] Az államháztartásról szóló tv. 24. §-ának (2) bekezdését az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 33. §-ának (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Támogatási előleg elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat európai uniós pályázat kedvezményezettként 30 000 000 Ft előleget kapott. Az elszámolás részben megkezdődött, 15 000 000 Ft-ot utaltak tényleges számlaelszámolás alapján. Az előleget a költségvetési rendeletben külön be kell-e venni, illetve számvitelileg kell a könyvelést levezetni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a költségvetési szerv európai uniós pályázatot nyert el hazai költségvetési forrásból, és utófinanszírozott pályázat részeként előleget kap, továbbá azt felhasználta, viszont a finanszírozásban közreműködő, lebonyolító költségvetési szerv még nem hagyta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Előirányzat-átcsoportosítás

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (új Áht.) 34. §-a – többek között – a következőkről rendelkezik:"(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Költségvetési koncepció

Kérdés: Az új Áht 24. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző által készített, következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ugyanezen jogszabály 87. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. Ha a koncepciót október 31-ig kell benyújtani a testület részére, akkor a háromnegyed éves helyzetről a tájékoztatót mikor kell a testület elé terjeszteni? Korábban november 30-át határozott meg a jogszabály, mely a könyvvezetés szempontjából megfelelő időpont. Vagy nincs összhangban a jogszabály két bekezdése? Kérem szíves segítségüket a jogszabálynak az önkormányzat koncepciójára és háromnegyed éves beszámolójára vonatkozó értelmezés tekintetében.
Részlet a válaszából: […] A jegyző, főjegyző, megyei főjegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Önkormányzat beszámolójának képviselő-testületi jóváhagyása

Kérdés: Az önkormányzat beszámolóját a képviselő-testületnek milyen határidőig kell jóváhagyni? Ha az önkormányzat beszámolóját a képviselő-testület nem hagyja jóvá határidőre, akkor annak milyen szankciói vannak (pl.: normatíva folyósításának szüneteltetése)?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 91. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.