Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] A bérleti- és lízingdíjbevételek között kell elszámolni a költségvetési szerv tulajdonában, kezelésében, ill. használatában lévő vagyontárgyak bérbeadásából származó bevételt. Ha a bérbeadó (költségvetési szerv) a helyiségek fűtéséről, világításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Emelt szintű áramszolgáltatás áfája

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. § (1) bekezdése a) pontja értelmében nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket részben vagy egészben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja. Amennyiben az Ön cége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Iskola étkeztetési tevékenységének áfakötelezettsége

Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?
Részlet a válaszából: […] Először is tisztázni kell, hogy ki kinek nyújt étkeztetési szolgáltatást. Az, hogy az általános iskola lehetővé teszi a tanulók és az alkalmazottak étkeztetését külső adóalany által, legalább kétféle módon történhet.A külső cég egyenesen a diákoknak és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Dolgozóknak közvetített mobilszolgáltatás adókötelezettsége

Kérdés: Központi költségvetési szerv a központosított közbeszerzés keretein belül kedvezményes mobilszolgáltatást vesz igénybe. Ezt a dolgozói részére is biztosítja oly módon, hogy a munkáltató az előfizető, a dolgozó a számlafizető. Keletkezik-e a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállalók a szolgáltató számlájában feltüntetett áfát is tartalmazó érték figyelembevételével teljes egészében megtérítik a mobilszolgáltatás előfizetésével, igénybevételével kapcsolatban felmerült kiadásait az intézménynek, akkor nem állapítható meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2003. január 1-jétől hatályos 33. § (4) bekezdése szerint a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), a mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt biztosító beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Főszolgáltatáshoz kapcsolódó mellékszolgáltatás adómértékének megítélése

Kérdés: A továbbszámlázott tevékenységek esetében a főtevékenységhez kapcsolódó, más adókulcs alá tartozó szolgáltatás felveszi-e az alaptevékenység adókulcsát? Pl. költségvetési intézmény kiadványt értékesít, amelyet 12 százalékos áfa terhel. A számla tartalmaz postaköltséget is, amely adómentes tevékenység. A postaköltséget terheli-e a 12 százalékos áfa?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. számú melléklete szerint az állami posta által nyújtott postai szolgáltatás – mint önálló szolgáltatás – tárgyi adómentes körbe tartozik, ebben az esetben azonban nem kezelhető tárgyi adómentesként a következők miatt. Az intézmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Közüzemi díj továbbszámlázása 2003. január 1-jétől

Kérdés: Költségvetési szervként az épületünkben lévő, almérővel nem rendelkező másik adóalanynak közüzemi díjat továbbszámlázunk. Jól gondoljuk-e, hogy 2003-tól nem számlázhatjuk a részkifizetés esedékességét teljesítési időpontként feltüntetve, folyamatosan teljesített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2003. január 1-jétől hatályos 13. § (1) bekezdés 23. pontja szerint folyamatosan teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás kizárólag a közüzemi szerződés keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Telefonszolgáltatás közvetítése

Kérdés: Intézményünk dolgozói magánbeszélgetéseik után befizetik a telefonköltséget. Számlát kell-e kiállítanunk, és milyen áfatartalommal? Oktatási intézmény vagyunk, de van áfaköteles alaptevékenységünk is.
Részlet a válaszából: […] Ha a költségvetési szerv a dolgozóktól magánbeszélgetéseik után beszedi a térítést, más gazdálkodóhoz hasonlóan az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerint telefonszolgáltatást közvetít. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon 25 százalékos telefonszolgáltatás nyújtója is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Közvetített szolgáltatás számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a közvetített szolgáltatásokat, amelyek két különböző fejezethez tartozó költségvetési szerv közös épületben történő elhelyezéséből adódnak (üzemeltetési költségek megosztása)? Milyen számviteli feladatok vannak ezzel kapcsolatban év közben és év végén?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatások fogalmát az Szt. 3. § (4) bekezdés 1. pontja határozza meg. Így az elszámolásnál nincs különbség a szolgáltatásban részt vevők gazdálkodási formája szerint, a felügyeleti szervi hovatartozása között.A számviteli elszámolás során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Közüzemiköltség-megosztás módozatai

Kérdés: Ha egy épületen belül pl. óvoda és konyha működik, az áfaelszámolás szempontjából a felmerült általános költségeket (pl. villany, gáz, víz) mi alapján lehet megosztani, és milyen arányban lehet figyelembe venni a költséglevonásnál?
Részlet a válaszából: […] A költségmegosztásra általában több lehetőség van, de ez alapvetően a két fél közötti megállapodás függvénye. Ha külön almérő van felszerelve, úgy a tényleges fogyasztáson alapulhat a megosztás. Alapulhat a költségmegosztás valamely természetes mértékegységen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
12
13
14