136 talált cikk a közvetített szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: – az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; – az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? – a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.

Kérdés: A vidékről bejáró dolgozók utazási költségeinek jogszabály szerinti 86 és 80 százalékos térítése esetén is levonható-e a bérlet számlájának teljes adótartalma?

Kérdés: Intézményünk a használt számítógépek egy részét a dolgozónak térítésmentesen juttatja, másik részét térítésmentesen használatba adja. Az Szja-tv. 1. mellékletének 7.11. pontja szerint a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése adómentes. Mi a fentebb vázolt térítésmentes átadás áfarendszerbeli megítélése?

Kérdés: A színházi kellékként beszerzett élelmiszerek esetében is érvényes-e az áfalevonási tilalom?

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?

Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?

Kérdés: Központi költségvetési szerv a központosított közbeszerzés keretein belül kedvezményes mobilszolgáltatást vesz igénybe. Ezt a dolgozói részére is biztosítja oly módon, hogy a munkáltató az előfizető, a dolgozó a számlafizető. Keletkezik-e a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?

Kérdés: A továbbszámlázott tevékenységek esetében a főtevékenységhez kapcsolódó, más adókulcs alá tartozó szolgáltatás felveszi-e az alaptevékenység adókulcsát? Pl. költségvetési intézmény kiadványt értékesít, amelyet 12 százalékos áfa terhel. A számla tartalmaz postaköltséget is, amely adómentes tevékenység. A postaköltséget terheli-e a 12 százalékos áfa?