Bekerülési érték újbóli meghatározása esetén terv szerinti értékcsökkenési leírás

Kérdés: Víziközművagyon-értékelést követően a Vksztv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a vagyonértékelés eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával a könyveken át kell vezetni. Önkormányzatunknál 2016. december 31-i fordulónappal folyamatban van a vagyonértékelés adatainak átvezetése az Áhsz. 16/A. §-ában foglaltaknak megfelelően. Az új bekerülési érték felvételének módja egyértelmű, azonban az új bekerülési érték után alkalmazandó értékcsökkenés számításának szabályai nem. Az Áhsz. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az értékcsökkenésre a 17. § (2)–(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az Szt. 52. §-ának (1), (2) és (5)–(7) bekezdéseit. Az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdése esetén a terv szerinti értékcsökkenést a Tao-tv. 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Ez eltérés az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdéseihez képest, ezért ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök bekerülési értékének újbóli meghatározása esetén a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni? [Azaz az Áhsz. 17. §-a (3) bekezdésének eltérő rendelkezése miatt nem alkalmazható az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a várható élettartam szerint meghatározott terv szerinti értékcsökkenési leírás?] Pl.: Víziközmű-vezetékek esetén a Tao-tv. 2. sz. mellékletében (építmények) meghatározott 3%-os értékcsökkenési kulccsal, az új bekerülési érték alapulvételével újból (elölről 33,33 évig) kell kezdeni (elszámolni) a terv szerinti értékcsökkenést, természetesen az esetleges maradványérték figyelembevételével? (Megjegyezzük, hogy a vagyon-értékelésben minden eszköz esetén meghatározásra került a várható hasznos élettartam.)
Kérjük továbbá állásfoglalásukat az alábbiakra is:
2017. január 1-jével módosult a Tao-tv. 2. sz. mellékletében a vezetékek leírási kulcsa, a víziközmű-vezeték esetén a leírási kulcs 3%-ról 2%-ra csökkent. A 2%-os terv szerinti értékcsökkenési leírást kell alkalmaznunk 2017-ben, vagy a jelenlegi 3%-os mértéket? A 2%-os mérték csak a 2017-ben üzembe helyezett eszközökre vonatkozik, vagy a régebben aktiváltakra is? Önkormányzatunk 2014-ben úgy döntött, hogy a korábban beszerzett eszközökre folytatja a megkezdett értékcsökkenési leírást, azaz nem alkalmazza a 2014. január 1-jétől hatályos kulcsokat.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. előírásai alapján az Szt. értékcsökkenésre vonatkozó előírásait eltéréssel kell alkalmazni. Az államháztartási szerveknek kötelező alkalmazni a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat. Ez azt is jelenti, az Szt. előírásaitól eltérően nem az eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Értékcsökkenés

Kérdés: A külterületi földutak után kell-e értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre a törvény külön rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Térítésmentesen átvett ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Az önkormányzat átvett ingyenesen egy nagy értékű épületet. Az új szabályok szerint maradványértéket kell megállapítani az épületnek. Térítésmentes átvétel miatt az értéket el kell határolni időbelileg. Az elhatárolás visszavezetése a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegével történik. Az értékcsökkenés összegét az átvett épület értéke mínusz a maradványérték után kell elszámolni? Ebben az esetben a maradványérték megmarad az időbeli elhatárolás számlán (30-50 év múlva). Az elhatárolás számlán megmaradó összeget az épület kivezetésekor kell majd kivezetni? Vagy térítésmentesen átvett nagy értékű épület után nem kell maradványértéket megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik – az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a maradványértéket meg kell állapítani, ez alól az Áhsz. 17. §-ának (4) bekezdése alapján a huszonötmillió forint bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Személygépkocsi alkatrészének kicserélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság személygépkocsi-javítási szolgáltatást vett igénybe egy belföldi székhelyű társaságtól (a továbbiakban: javító társaság). A személygépkocsi javítása során kiderült, hogy egy – még értékkel bíró – meghibásodott alkatrészt szükséges kicserélni, ezért a javító társaság a használt alkatrészt kicserélte egy új alkatrészre. A javító társaság számlát állított ki a javítási szolgáltatásról – amelynek részét képezte az új alkatrész értéke is –, továbbá kiértesítő levélben kérte a társaságot, hogy a használt alkatrészt általános forgalmi adóval növelten számlázza ki részükre. A kivett alkatrész "maradványértékét" csak számla ellenében tudják megtéríteni.
A kiértesítő levél alapján, amennyiben a javító társaság egy meghatározott időn belül nem kapja meg a társaság által kiállított számlát, a használt alkatrész a javító társaság tulajdonába kerül az alkatrész értékének megtérítése nélkül. A használt alkatrészt a javító társaság felhasználja vagy továbbértékesíti.
A fent részletezettekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Kötelezhető-e a társaság számla kiállítására a javítás során kivett alkatrész átadása miatt? Ha igen, milyen jogszabályhely alapján?
2. Amennyiben az első kérdésre igen válasz adható, a használt alkatrész értékét áfásan vagy adómentesen kell kiszámlázni, azaz alkalmazható-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja a személygépkocsi alkatrészének értékesítése esetén?
Részlet a válaszából: […] 1. A kérdésben részletezett esetben mindenekelőtt azt szükséges megvizsgálni, hogy megtörtént-e a felek között az alkatrész tulajdonjogának átruházása. Amennyiben a társaság bármilyen jogcímen (pl. adásvétel, csere, barter ügylet), ellenérték fejében átruházta az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Értékcsökkenési leírás szabályai

Kérdés: Városüzemeltetési és hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az üzemeltetésében lévő önkormányzati tulajdonú vagyonelemekre alkalmazhat-e a cég a Tao-tv. 2. sz. mellékletében foglalt leírási kulcsoktól eltérő kulcsokat, tekintettel az eszközök speciális jellegére és azok "szokásostól eltérő" elhasználódási fokára? (Ezzel kapcsolatban szakértői állásfoglalás áll rendelkezésre.)
Ha igen, akkor ezt az önkormányzat számviteli politikájában nyilván rögzíteni kell, jól gondoljuk?
A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a saját beszerzéseire (ingó, ingatlan) milyen leírási kulcsokat kell, hogy alkalmazzon alapesetben?
A városüzemeltetési társaságból kiválással létrejött egy új hulladékgazdálkodási társaság, mely korábban a jogelőd részére üzemeltetésre átadott, a feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyont is viszi magával. Az új államháztartási számvitel hatálybalépése előtt üzemeltetésbe adott eszközök értékcsökkenési leírási kulcsait aktualizálni szükséges-e a kiválással egyidejűleg a Tao-tv. 2. sz. mellékletében foglalt leírási kulcsokra, vagy az új társaságban is a régi és egyedileg alkalmazott speciális leírási kulcsok lehetnek érvényben?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Víziközmű-vagyon

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...a 87. § b) pontját a kérdéses esetben ne lehetne alkalmazni.Amennyiben a lízingbe vevő a futamidő végén a lízingelt személygépkocsit maradványértéken megvásárolja, akkor a személygépkocsi ellenértékeként csak a maradványértéket kell figyelembe venni, a nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...osztályozás szerint(szakfeladat, közvetett költség)6-7 591Kis értékű tárgyi eszközök használatbavétele– átsorolás a "0"-ig, maradványértékig leírt eszközök közé13191 131114, 131124, 131144– terv szerinti értékcsökkenés elszámolása5618 139–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Hivatkozva a 4042. kérdésszámra, szeretnénk megkérdezni, hogy mit kell az alatt érteni: "Kapcsolódó tételek: a maradvány elszámolása, annak függvényében, hogy mi az átvétel fordulónapja". Mi a teendő akkor, ha a beolvadó szerv év közbeni maradványa negatív előjelű?
Részlet a válaszából: […] A maradványelszámolás annak függvénye, hogy mi az átvétel fordulónapja, azaz mikori dátummal szűnik meg, olvad be a költségvetési szerv. Ez a beolvadás történhet az év utolsó napján is, ami egybeesik az éves beszámolókészítés időszakával (1. pont szerint), de év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Negatív maradvány

Kérdés: 2014. évi beszámolóban a polgármesteri hivatal alaptevékenységének maradványa negatív lett. Kérem, legyenek szívesek segíteni, ebben az esetben miként kell a maradványt elszámolni a 2015. évi könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] Több alkalommal kérdezték már költségvetési szervek, és gyakori problémaként jelentkezik a negatív maradvány.A Kincstár felülvizsgálta a 2015. III. negyedévi időközi költségvetési jelentés 04-es űrlap 5-6. és 8. oszlopok 12-24. soraiban lévő maradványadatokat, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.