Kötelezettségvállalás

Kérdés: A mérlegképes könyvelők részére tartott továbbképzésen hangzott el, hogy a megrendelőt kizárólag abban az esetben lehet kötelezettségvállalásnak tekinteni, amennyiben azt a vállalkozó visszaigazolta. Kérem szíves állásfoglalásukat a témában!
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 1. §-ának 15. pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül a kiadási előirányzatok terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. Így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Munkaviszonyok beszámítása közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításához

Kérdés: GAMESZ-intézménynél könyvelő munkakörben foglalkoztatottnak az alábbi jogviszonyok közül mi számítható be közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek?
Munkaviszony gimnáziumban: 1995. 09. 11.-1999. 11. 14.
Munkaviszony banknál: 1999. 11. 15.-2000. 08. 18.
Munkaviszony postánál: 2000. 11. 16.-2001. 06. 30.
Kft.-alkalmazott: 2001. 07. 01.-2006. 11. 26.
Bt.-alkalmazott: 2004. 12. 01.-2006. 12. 31.
Általános iskola és gimnázium: 2005. 02. 01.-2006. 01. 31.
Általános iskola: 2006. 03. 27.-2012. 06. 30.
Polgármesteri hivatal: 2012. 07. 01.-2012. 10. 31.
GAMESZ: 2012. 11. 01.-2013. 03. 31.
KLIK: 2013. 04. 01.-2014. 04. 30.
Végzettségek és megszerzésük ideje:
érettségi: 1994. 06. 17.
mérlegképes könyvelő: 2004. 12. 08.
Részlet a válaszából: […] ...1994-től rendelkezik, azonban – a "D" fizetési osztálynak megfelelő – középiskolai végzettséget igénylő szakképesítését (mérlegképes könyvelő) csak 2004. december 8-án szerezte meg. A jelenlegi munkaköréhez szükséges képesítéssel tehát ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Egyéb ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetmény­növekedésre való jogosultsága

Kérdés: Intézményünk 2012-ben alapított gazdasági és műszaki ellátó és szolgáltató szervezet, dolgozóink közalkalmazottak (többségük áthelyezéssel került hozzánk iskolákból, óvodákból). Egyéb ügyintéző munkakörben dolgozó kollégánk besorolása "H", ennek alapja a gazdasági agrármérnök végzettsége. Jogosult-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra, mivel rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, továbbá vállalkozási szakon is? Munkája: könyvelés, előirányzat-módosítás, beszámoló készítése, beruházási statisztika készítése, áfabevalláshoz adatszolgáltatás. Ehhez kapcsolódik a másik kérdésünk. Több kollégánk rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, illetve vállalkozási szakon is, mivel a régebbi képzési rendszerben az államháztartási szak elvégzésének előfeltétele volt a vállalkozói szak megléte. Besorolásuk "E" fizetési osztály, munkakörük szintén egyéb ügyintéző, felada­taik megegyeznek a fent említettekkel. Jogosultak-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra?
Részlet a válaszából: […] ...hónapnál rövidebb nem lehet.Véleményünk szerint a hivatkozott munkakörökben, a felsorolt feladatok ellátása mellett az államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítés szükséges, azt az érintettek feltehetően legalább 10%-ban hasznosítják, ezért az után őket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Közfoglalkoztatott dolgozók

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
– saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
– térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
– feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
– intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
Részlet a válaszából: […] ...mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék, hízó- és egyéb állatokat.A mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Víziközmű-szolgáltatás

Kérdés: A 190. lapban megjelent 3599. számú kérdésre adott válaszban olvasható, hogy "A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződést kell kötni". Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. A kérdésre adott válaszban szerepel, hogy az üzemeltetésre átvett eszközökről az üzemeltetőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, és év végén leltároznia kell ezeket az eszközöket, amelyről az adatokat az önkormányzat részére meg kell küldenie. Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta (visszaadta) a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. Az Áhsz. 22. §-a csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökre tartalmaz leltározási kötelezettséget. Az önkormányzat levélben kérte az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-től a leltár elkészítését (tévesen hivatkozva a kormányrendelet 22. §-ára), és annak megküldését. A szolgáltató válaszlevelében jelezte, hogy a víziközmű-vagyont bérleti-üzemeltetési – nem vagyonkezelési – szerződés alapján üzemelteti, a kért leltár megküldése nem áll módjukban. Az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában vannak, a leltározás eredményét, illetve az esetleges eltérést is neki kell a könyveiben, illetve a mérlegben kimutatni, korrigálni. Az értékcsökkenést is az önkormányzat számolja el. A leltározást az önkormányzat nem tudja elvégezni. Melyik jogszabály írja elő az üzemeltetésre átadott vagyon esetében a leltározási kötelezettséget az üzemeltető részére?
Részlet a válaszából: […] ...részére meg kell küldenie. Az értékcsökkenést is az önkormányzat számolja el, az üzemeltető nem számolhat el értékcsökkenést, és a mérlegében az eszközöket nem mutathatja ki.A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vktv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Követeléselengedés

Kérdés: 2014. évben elengedtünk több kis összegű követelést. 2015. év januárjában az egyiket befizették. Mi a teendő a befolyt összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 13. §-ának (5) bekezdése szerint a mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Bér téves utalása

Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhót követő hónap 15. napjáig,b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, ésc) évente, a mérlegkészítés időpontjáig."A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére,– az elévülés tényét igazoló okiratok.Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt az Áhsz. 26. §-ának (11) bekezdése alapján a különféle egyéb ráfordítások között el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Előzetes kötelezettségvállalás

Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?
Részlet a válaszából: […] ...2014. évi könyvekbe csak azokat a számlákat lehet kötelezettségként felvenni, amelyek jogilag, gazdaságilag a mérlegforduló napján már fennállnak, léteznek. A következő évre vonatkozó számlák csak a 2015. évi folyó könyvelés keretében könyvelhetők. Abban az esetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Céltartalék

Kérdés: Önkormányzatunk a 2015. évi költségvetésében az általános tartalék és működési céltartalékok mellett felhalmozási céltartalékot is képezett, azonban tartalék csak a K512 Tartalékként (működési kiadásként) szerepel a számlatükörben. Felhalmozási kiadásként a K6-8 rovatoknak nincs tartalék sora. A mérlegben ezért a felhalmozási kiadások és bevételek, valamint a működési kiadások és bevételek egyensúlya felborul. A K512 Tartalékban szereplő felhalmozási céltartalékot hol tudnám elhelyezni a felhalmozási kiadások között?
Részlet a válaszából: […] K512. Tartalékok rovaton kell elszámolni az Áht. 15. §-ának (3) bekezdése, 21. §-a és 23. §-ának (3) bekezdése szerinti tartalékokat, valamint az Egészségbiztosítási Alap esetén a természetbeni ellátások céltartalékát.A költségvetési rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
29
30
31
66