1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása miatt a közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott személyek részére a betölteni kívánt munkakörtől függően a törvény eltérő bűnügyi elő­életre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységesen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Esetleg munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör esetén a Kjt. 20. §-ának (1), (2d) és (2e) bekezdése szükséges? Kisegítő, technikai személyzet (dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves) munkakör , illetve a gazdasági személyzet (gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető) esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdése?

Kérdés: Közalkalmazottunk 1974. november 13-tól 1979. március 13-ig az "A" megyei állami építőipari vállalatnál, majd áthelyezéssel 1979. március 14-től 1989. július 31. napjáig a "B" megyei állami építőipari vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Ezt követően 1989. augusztus 1-jétől újabb áthelyezéssel került a "B" megyei városi tanács vb egészségügyi osztályára, ahol 1991. de­cember 31-ig dolgozott, majd szintén áthelyezéssel került 1992. január 1-jétől a városi családsegítő szolgálathoz, ahol már közalkalmazottként végezte munkáját. A családsegítő szolgálat 1996. január 1-jei hatállyal kettévált, s jelenleg intézményünk, a városi anya-, csecsemő- és gyermekotthon közalkalmazottja. Jogviszonya 1989. január 1-jétől folyamatos. Az állami építőipari vállalatoknál töltött évek jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehetőek-e? Véleményem szerint alapvetően nem, hiszen nem tartozik a Kjt. hatálybalépését követően a Kjt. hatálya alá [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont] (vélhetően gazdasági társaságokká alakultak át), ugyanakkor a Költségvetési Levelek 2014. szeptember 23-i számában a 3789. kérdésre adott válaszuk alapján az "áthelyezések szakadatlan láncolata" miatt mégis beszámíthatóak ezek az évek. Mi az igazság, és a Kjt. mely szakasza alapján vehető figyelembe az "áthelyezések szakadatlan láncolata"?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Szociális intézményeinknél és az óvodában a munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, és az intézmény a számla alapján utólagosan megtéríti. A munkaruha kihordási ideje egy év, ha egy éven belül megszűnik a munkaviszony, vissza kell fizetni a munkaruha vételárának időarányos részét. A munkaruhát ebben az esetben a személyi juttatások között (mint adómentes juttatás), vagy a dologi kiadások között kell elszámolni?

Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
– a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
– tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?

Kérdés: Több dolgozónk – közigazgatási határon kívülről – egy gépkocsival jár dolgozni, vonat- és autóbuszbérletük nincs. Munkába járás költségtérítéseként elszámolható-e a köztisztviselő részére a 9 Ft/km költségtérítés gépkocsi és jogosítvány hiányában?

Kérdés: Általános iskolában – most a KLIK-hez tartozik – közalkalmazottként érettségivel rendelkező, "D" fizetési osztályba sorolt dolgozó 15 000 Ft-os címpótlékban részesül, illetve egyéb pótlékként szerepel a bérjegyzéken évek óta, mert címet csak pedagógus kaphatott volna annak idején. A pedagógus-életpálya bevezetésével a pedagógusoktól automatikusan megvonták többek között a címpótlékokat is. Kérdésem, hogy a technikai dolgozónál is meg kell szüntetni, vagy ő kaphatja tovább?

Kérdés: Jubileumi jutalmat mely napon kell kifizetni? Például ha a munkavállaló 1974. 08. 22-én kezdte a közalkalmazotti jogviszonyát, akkor 2014. 08. 22-én vagy 23-án? Ha a munkavállaló elismert közalkalmazotti jogviszonyának kezdete a jubileumi jutalom figyelembevételéhez 1984. 08. 21., akkor 2014. 08. 21-én vagy 22-én kell kifizetni a jubileumi jutalmat?

Kérdés: Az Mt. előírásai alapján, ha a munkavégzésre 18 és 6 óra közötti időszakban kerül sor, akkor 30%-os műszakpótlék illeti meg a munkavállalót. Akinek a munkaidő-beosztása reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig szól, annak a műszakpótlékot a fenti szabály értelmében 18 órától 6 óráig (12 órára) számoljuk? Felmerült az a számítási mód is, hogy reggel 7-15 óráig tartó (8 óra) munkaidőn felül már jár a műszakpótlék. Melyik módszerrel számoljuk el helyesen munkavállalóink műszakpótlékra jogosult óraszámát?

Kérdés: Családsegítő szolgálatnál családgondozói munkakörben dolgozó munkavállaló jelenlegi besorolása szociális asszisztensi végzettséggel "E" kategória, 1999 óta ebben a munkakörben foglalkoztatjuk. Jelenleg megszerezte az andragógus (személyügyi szervező) főiskolai alapképzési diplomáját. Az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendeletben ez a végzettség nem szerepel az előírt, befogadható végzettségek között, csak tanácsadói munkakörben. Van-e lehetőség a végzettség elfogadtatására családgondozói munkakörben? Lehet-e a vezetőnek mérlegelési joga?