407 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Az önkéntes munka pénzbeli meghatározásánál van-e valamilyen minimális követelmény, amihez igazodni kell? (Például minimálbér hivatalos órabére vagy hasonló.) Ha valaki önkéntes munkát végez, be kell-e jelenteni az adóhatósághoz vagy bárhova, azonkívül hogy évente egy alkalommal a statisztikai hivatal erre vonatkozó rovatát kitöltjük?

Kérdés: Intézményünk két dolgozója kérte a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjjal (nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulása) történő nyugdíjba vonulására tekintettel közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel. Egyikük a kérelmet 2012. július 1. előtt, a másik dolgozó pedig 2012. július 1. után adta be. Mindkét dolgozónak több mint 35 éves jogviszonya van a jubileumi jutalomhoz, de nincs meg a 40 év. Megilleti-e őket a 40 éves jubileumi jutalom vagy sem? Aki az idei évben kezdi meg nyugdíjba vonulás miatt a felmentési idő letöltését, de nyugdíjas csak a 2013. évben lesz, milyen nyugdíjszabályok vonatkoznak rá? A 2012. évi, vagy ha esetleg módosul a szabály 2013-ban, akkor az?

Kérdés: Önkormányzatunk jelenlegi áfastátusza alanyi mentes. A 2013. évben induló csatornaberuházás áfalevonhatósága miatt 2013. január 1-jétől be kell jelentkeznünk az áfakörbe, mivel a képviselő-testület úgy döntött, hogy a megvalósult csatornarendszert és szennyvíztisztítót bérleti díj fejében adóköteles tevékenység végzéséhez egy gazdasági társaságnak adja, ezért a beruházás áfája levonható lesz. A pályázat nem támogatja az áfaki­adást. Kérdésünk a megváltozott áfastátuszra vonatkozik. Jelenleg önkormányzati beruházással piac­csarnok építése van folyamatban, pályázati forrás bevonásával. A pályázatban úgy nyilatkoztunk, hogy az áfát alanyi mentességünkre tekintettel nem vonhatjuk le, és a számlákat sem fordított áfásan kapjuk. Mivel a beruházás áthúzódik 2013-ra, amikor az önkormányzat már áfaalany lesz, fordított áfásan kell befogadnunk az előző évről áthúzódó számlákat? Ha igen, van-e különbség akkor, ha a számla kiállítása 2013-ban történik, azonban a számlában megjelölt teljesítés dátuma pedig 2012-re vonatkozik? Lesz-e az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége, ha az elkészült piaccsarnokot térítésmentesen az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (költségvetési intézmény) használatába adja, amely bérleti díjat fog szedni a piaci árusoktól? Ez az intézmény a bérleti díj tekintetében az általános szabályok szerint jár el. (Nem áfásan adja bérbe a használatában lévő ingatlanokat.)

Kérdés: 1952. november 19-én született férfi köztisztviselő, aki 2012. december 31-ig a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető 41 év szolgálati időt megszerezte, a 60. év betöltésével jogosult-e nyugdíjba vonulni, és milyen jogcímen fog nyugdíjat kapni?

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?

Kérdés: A 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre hivatkozva kérdezzük, hogy a következő esetekben megilleti-e közalkalmazottjainkat a 2012. évi bérkompenzáció?
1. munkavállaló
– a közalkalmazotti jogviszony kezdete: 2012. január 2.,
– a munkavállalónak sem 2011. december 31-én, sem 2012. január 1-jén nem volt sem jelenlegi, sem pedig más munkáltatóval semmilyen munkaviszonya.
2. munkavállaló
– a közalkalmazotti jogviszony kezdete: 2012. január 2.,
– a munkavállaló 2011. december 3-ig közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott volt a települési önkormányzatnál.

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján nyert állami támogatásból és önkormányzati saját forrásból valósítja meg a nyári szociális gyermekétkeztetést. Az étel előállítása az önkormányzat konyháján történik. Az étel előállításával kapcsolatosan felmerülő áfát nem helyezzük levonásba (elkülönítjük az ezzel kapcsolatos beszerzéseket). Az étkezés igénybevételét meg kell-e jeleníteni a könyvelésben? Ki kell-e mutatni a szociális juttatások kiadásai között mint természetben nyújtott juttatás, és ezzel egy időben ugyanilyen összeggel a konyha bevételei között áfa nélkül, figyelemmel az Áfa-tv. 120. §-ában foglaltakra? (Ha nem vonjuk le a beszerzésre jutó áfát, akkor a szolgáltatás igénybevételéért sem kell felszámítani.) Amennyiben könyvelni kell, kérem, hogy az alábbi konkrét példán szíveskedjenek bemutatni. Példa:
1. A gyermekek által igénybe vett étkezés önköltsége (nyersanyag + rezsi + vissza nem igényelhető áfa) 500 000 Ft. A gyermek nem fizet térítési díjat, mivel a felmerült költségből 400 000 Ft-ot az állami költségvetés, 100 000 Ft-ot az önkormányzat térít. Az önkormányzat saját konyháján saját költségvetésén belül történik az étkeztetés lebonyolítása.
2. A fenti példát követve mi történik akkor, ha nem az önkormányzat üzemelteti a saját konyháját, hanem az önkormányzat által létrehozott önállóan működő intézmény, amelynek alapfeladata a gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés lebonyolítása? Ez az intézmény sem vonja le és nem fizet az ingyenes étkeztetés után áfát. Az állami támogatást az önkormányzat kapja.

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?