574 talált cikk a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselő jogosulttá válik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételben meghatározottra, ő ezt kéri, és hiába a Ktv. 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján elvileg megszűnő jogviszonya, szerintünk nem alkalmazható reá az (5) bekezdés, mégis igényt tart a Ktv. szerinti jubileumi jutalomra annak ellenére, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlói 40 éves tevékenysége elismeréseként nem kívánják vele szemben érvényesíteni a felmentési idő ledolgozását, illetve olyan összegű pénzjutalomban kívánják részesíteni, ami gyakorlatilag a Ktv.-ben meghatározott jubileumi jutalom összegétől egyhavi illetménymértékkel tér el. Jogos az igénye?

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?

Kérdés: Nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban kérdezem, hogy 12 évi tiszteletdíjas polgármesterként jár-e kedvezmény a részemre?

Kérdés: 1974. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig dolgoztam egy kohászati üzemnél mint az Mt. alá tartozó munkavállaló, és 2001. február 1-jétől egy körjegyzőségnél mint köztisztviselő. A nők 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulására 2014. augusztus 1-jén leszek jogosult. Ha 2013-ban az új önkormányzati törvény következtében esetlegesen megszűnik a munkahelyem, a fenti jogviszonyok alapján jogosult lennék-e a prémiumévek programra?

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető jogviszonyok beszámításával kapcsolatos a kérdésem. Központi költségvetési szerv vagyunk, a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény. Dolgozónk kérdéses munkaviszonyai és közalkalmazotti jogviszonyai a következők:
Felszerelést Gyártó Ktsz. 1970. 11. 19.-1971. 05. 08. munkaviszony;
HÁÉ Vállalat 1971. 05. 17.-1982. 08. 15. munkaviszony, áthelyezés;
Ipari szakmunkásképző intézet 1982. 08. 16.-1998. 11. 29. közalkalmazotti jogviszony, közös megegyezés;
Kft. 1998. 12. 01.-2000. 12. 06. munkaviszony;
Kft. 2001. 03. 05.-2001. 05. 18. munkaviszony;
Javítóintézet 2001. 05. 21.-2012. 05. 12. közalkalmazotti jogviszony, nyugdíjazás.
Álláspontunk szerint az érintett nyugdíjba vonulásakor 27 év jubileumi jogosultsági idővel rendelkezik, ugyanis az áthelyezések "szakadatlan" láncolata a két kft.-nél megszakadt, így csak a szakmunkásképző intézetnél eltöltött időt tudtuk figyelembe venni. Hogyan állapítjuk meg helyesen a jubileumi jutalom idejét?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából érdeklődöm az eltöltött munkaviszonyos és közalkalmazotti idők beszámíthatóságáról.
– 1971. 05. 17.-1982. 08. 15-ig állami vállalatnál munkaviszony, áthelyezés;
– 1982. 08. 16.-1998. 11. 29-ig szakmunkásképző intézetnél közalkalmazott;
– 1998. 12. 01.-2000. 12. 06-ig egy kft.-nél alkalmazott;
– 2001. 03. 05.-2001. 05. 18-ig egy másik kft.-nél munkaviszony;
– 2001. 05. 21-én került intézetünkhöz (költségvetési szerv), ahol jelenleg is jogviszonyban áll.
Álláspontunk szerint csupán a szakmunkásképző intézet és a legutolsó, a jelenlegi intézet számít a jubileumi jutalomhoz jogszerző időnek, ugyanis az áthelyezések szakadatlan láncolata nem áll fenn, mivel a két kft.-nél ez megszakadt. A dolgozó nyugdíjba vonul, és a teljes összeszámítással 40 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult.

Kérdés: Mint munkáltató a nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak szeretnénk ajándékot adni, aminek értéke meghaladja a 15 000 Ft-ot. Könyvvitelileg mik a teendőim az adóköteles résszel?

Kérdés: Általános iskolai tanár vagyok. Prémium­éveim lejárnak októberben. Betöltöm 59. évemet, így előrehozott öregségi nyugdíjba megyek. Megvan a 40 év szolgálati időm (a főiskolát nappali tagozaton végeztem). A jegyző úr legutóbbi tájékoztatása szerint nem jár nekem a 40 éves jubileumi jutalom, mivel áprilisban életbe lépett egy olyan törvény (rendelet), amely ezt a jogosultságomat eltörli. Az a kérdésem, hogy valóban nem illet meg engem ez a jutalom?