Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerv pl. egy épületen belüli – közös – elhelyezésből adódóan vagy más formában nyújtott szolgáltatás, haszon, nyereség nélkül (önköltségen) továbbszámláz az igénybevevő részére.A kérdésben megjelölt eljárás abban az esetben helyes, ha a bérleti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. december 9.
Kapcsolódó címke:

Arányosítás alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézményünk tárgyi mentes tevékenységet folytat: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézeti ellátást. Az intézményi finanszírozás mellett térítési díjat is kérünk a költségek fedezésére. Akad egy-két ingyenes ellátásban részesülő ellátott. Főtevékenységünk mellett hivatali étkeztetéssel is foglalkozunk, amiért a dolgozók térítési díjat fizetnek. A teljes önköltség után befizetjük az áfát (az alkalmazottak által fizetett adót, továbbá a teljes önköltség és a dolgozók térítési díja közötti különbözet utáni adót is). Alkalmazhatjuk-e az arányosítás módszerét a beszerzésekre és a szolgáltatásokra vonatkozóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 38. §-a szerint azon beszerzések vonatkozásában (vagyis csak a maradék összeg erejéig), amelyekről nem lehet tételes elkülönítéssel meghatározni, hogy adóköteles vagy tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódnak-e, a levonható adót az arányosítás módszerével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 24.

Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke

Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelezettséget vállalt. Ez utóbbi eset viszont nem adózási, hanem munkajogi kérdés. A konkrét esetben a természetben nyújtott étkezés (önköltségen számított, áfával növelt) értéke vélhetően meghaladta az adómentesen nyújtható kedvezmény értékhatárát. Ezért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 3.

Üdülő üzemeltetése

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a saját tulajdonunkban lévő üdülő egy üdültetési napra jutó kalkulált önköltségét, ha az üdülő nem üzemel egész évben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...költsége nemcsak az üdülési szezonban, hanem az adóév egészében bármikor felmerülhet. Ezért az egy üdültetési napra jutó kalkulált önköltség számításánál – időszakos üzemeltetés esetén is – az üdülőfenntartás éves tervezett önköltségét kell felosztani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címke:

Költségvetési támogatás bevonása az arányosításba

Kérdés: Költségvetési szervként nagy összegű, működést finanszírozó támogatásban részesülünk. Helyesen járunk-e el, ha azt az áfaarányosítás során teljes összegben tárgyi mentes bevételként kezeljük, és ezért csak a nevezőben szerepeltetjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az adózó azon nyilatkozata, amely adóköteles tevékenységhez is rendeli a működést finanszírozó támogatást, nem megalapozott. Ezért önköltségszámításos módszerrel célszerű a működést finanszírozó támogatás felhasználásáról szóló döntést alátámasztani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. január 14.

Önköltségszámítás szabályozása üdültetés keretében történő étkeztetés esetén

Kérdés: Intézményünk üdülőt üzemeltet. A beutaltak az általuk fizetett térítési díjért napi háromszori étkezést vehetnek igénybe. Kell-e szabályoznunk az önköltségszámítást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...önköltségszámítás szabályozásánál abból kell kiindulni, hogy az üdültetési tevékenység nem azonos az élelmezési tevékenységgel. Az üdülés fogalmilag bővebb, mint az étkezés igénybevétele. Az üdüléssel kapcsolatban felmerülő költségeknek az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 26.
1
…
17
18