Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...aktivált értékébe tartozónak kell tekinteni a következőket: saját vagy bérelt munkaeszközzel, saját munkavállalóval végzett munkák önköltségét; a készen vásárolt anyagok, alkatrészek, tartozékok, és ezek saját dolgozóval való összeszerelésének értékét;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] ...szerv pl. egy épületen belüli – közös – elhelyezésből adódóan vagy más formában nyújtott szolgáltatás, haszon, nyereség nélkül (önköltségen) továbbszámláz az igénybevevő részére.A kérdésben megjelölt eljárás abban az esetben helyes, ha a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Arányosítás alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézményünk tárgyi mentes tevékenységet folytat: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézeti ellátást. Az intézményi finanszírozás mellett térítési díjat is kérünk a költségek fedezésére. Akad egy-két ingyenes ellátásban részesülő ellátott. Főtevékenységünk mellett hivatali étkeztetéssel is foglalkozunk, amiért a dolgozók térítési díjat fizetnek. A teljes önköltség után befizetjük az áfát (az alkalmazottak által fizetett adót, továbbá a teljes önköltség és a dolgozók térítési díja közötti különbözet utáni adót is). Alkalmazhatjuk-e az arányosítás módszerét a beszerzésekre és a szolgáltatásokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. §-a szerint azon beszerzések vonatkozásában (vagyis csak a maradék összeg erejéig), amelyekről nem lehet tételes elkülönítéssel meghatározni, hogy adóköteles vagy tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódnak-e, a levonható adót az arányosítás módszerével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke

Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget vállalt. Ez utóbbi eset viszont nem adózási, hanem munkajogi kérdés. A konkrét esetben a természetben nyújtott étkezés (önköltségen számított, áfával növelt) értéke vélhetően meghaladta az adómentesen nyújtható kedvezmény értékhatárát. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Üdülő üzemeltetése

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a saját tulajdonunkban lévő üdülő egy üdültetési napra jutó kalkulált önköltségét, ha az üdülő nem üzemel egész évben?
Részlet a válaszából: […] ...költsége nemcsak az üdülési szezonban, hanem az adóév egészében bármikor felmerülhet. Ezért az egy üdültetési napra jutó kalkulált önköltség számításánál – időszakos üzemeltetés esetén is – az üdülőfenntartás éves tervezett önköltségét kell felosztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Költségvetési támogatás bevonása az arányosításba

Kérdés: Költségvetési szervként nagy összegű, működést finanszírozó támogatásban részesülünk. Helyesen járunk-e el, ha azt az áfaarányosítás során teljes összegben tárgyi mentes bevételként kezeljük, és ezért csak a nevezőben szerepeltetjük?
Részlet a válaszából: […] ...az adózó azon nyilatkozata, amely adóköteles tevékenységhez is rendeli a működést finanszírozó támogatást, nem megalapozott. Ezért önköltségszámításos módszerrel célszerű a működést finanszírozó támogatás felhasználásáról szóló döntést alátámasztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Önköltségszámítás szabályozása üdültetés keretében történő étkeztetés esetén

Kérdés: Intézményünk üdülőt üzemeltet. A beutaltak az általuk fizetett térítési díjért napi háromszori étkezést vehetnek igénybe. Kell-e szabályoznunk az önköltségszámítást?
Részlet a válaszából: […] ...önköltségszámítás szabályozásánál abból kell kiindulni, hogy az üdültetési tevékenység nem azonos az élelmezési tevékenységgel. Az üdülés fogalmilag bővebb, mint az étkezés igénybevétele. Az üdüléssel kapcsolatban felmerülő költségeknek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
16
17