1 Önkormányzati nonprofit társaság közfeladat-ellátása
A gyakorlatban tehát a következő finanszírozási elemek jelennek meg:
– az önkormányzat működési támogatást biztosít a társaság részére, amelyből a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége is finanszírozásra kerül;
– a társaság az önkormányzat részére szolgáltatási díjat számláz az elkészített ételadagok után;
– a szolgáltatási díj egységárának alapjául szolgáló önköltségszámítás a közétkeztetés teljes költségét tartalmazza, így a bérköltséget is.
A központi költségvetési támogatás elszámolása során az önkormányzatnak a gyermekétkeztetésre vonatkozó mindenkori költségvetési törvényi és kincstári előírásoknak kell megfelelnie. Az irányadó rendelkezések szerint a gyermekétkeztetés támogatása az étkeztetés teljes önköltségéhez kapcsolódhat, illetve vásárolt szolgáltatás esetén a szolgáltatási díj ellentételezésére is szolgálhat. A felmerült szakmai kérdés az, hogy a fenti konstrukció esetében jogszerű és szakmai-lag megfelelő-e, hogy a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége:
– az önkormányzat által a társaság részére nyújtott működési támogatásból finanszírozásra kerül,
– ugyanakkor ugyanez a bérköltség a közétkeztetési szolgáltatás teljes önköltségének részeként az ételadagok egységárának kalkulációjában is megjelenik, és ezen egységár alapján a társaság az önkormányzat felé szolgáltatási díjat számláz.
Az alábbi kérdésekben várjuk véleményüket:
– Megvalósulhat-e ebben a konstrukcióban jogi, számviteli vagy támogatáselszámolási szempontból kettős finanszírozás vagy túlkompenzáció?
– Az önköltségszámítás során a társaság által ténylegesen viselt teljes bérköltséget akkor is az önköltség részének kell-e tekinteni, ha annak fedezetét az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja?
– A működési támogatást az önköltségszámítás során költségcsökkentő tételként kell-e figyelembe venni, vagy az önköltséget a ténylegesen felmerült teljes költségek alapján kell meghatározni, és a támogatást csak a finanszírozási/kompenzációs számításban kell figyelembe venni?
– Amennyiben a teljes bérköltség az önköltség része maradhat, milyen módon szükséges a működési támogatás és a szolgáltatási díj együttes finanszírozási hatását bemutatni annak igazolására, hogy nem történik túlfinanszírozás?
– Van-e jelentősége annak, hogy a társaság nonprofit, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve hogy a közétkeztetési feladatot az önkormányzat által kiszervezett közfeladatként látja el?
– Az önkormányzat oldalán a központi költségvetési támogatás elszámolása szempontjából milyen dokumentációval, költségfelosztással és számítással lenne megfelelően alátámasztható a konstrukció?
– Szükségesnek látják-e a működési támogatás, a közétkeztetési szolgáltatási díj, illetve az önköltségszámítás rendszerének módosítását, és ha igen, milyen finanszírozási modellt tartanak jogszerűnek és ellenőrzés során megfelelően védhetőnek?
– Különösen fontos számunkra annak megítélése, hogy a jelenlegi gyakorlat önmagában jogszabályellenesnek tekinthető-e, vagy megfelelő költség- és finanszírozási kimutatással, illetve a támogatás és a szolgáltatási díj együttes elszámolásával jogszerűen fenntartható.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a társaság korábbi működését több alkalommal hatósági ellenőrzés is érintette, és az ellenőrzések során a fenti gyakorlat kapcsán kifogás nem merült fel. A kérdés most a finanszírozási és elszámolási rendszer szakmai felülvizsgálata miatt került ismételten napirendre. A bemutatott konstrukció a hatályos jogszabályok és támogatás-elszámolási szabályok alapján fenntartható-e, illetve milyen esetleges korrekciókat tartanak szükségesnek?
2 Felmerült költségek beruházásként történő elszámolása
3 Kedvezményes munkahelyi étkeztetés
4 Évfordulós helytörténeti kiadvány elszámolása
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?
5 Tanulmányi szerződés keretében nyújtott támogatások
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
6 Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé
Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?
7 Ingatlanfelújítási kiadások
8 Közmunkaprogram keretében készült eszközök nyilvántartása
9 Önkormányzati személygépkocsi magáncélú használata
Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?
10 Önkormányzati mezőgazdasági utak rendbetétele
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?
