Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A térítményezéssel kapcsolatban konkrét eseteket rögzítőjogszabály tudomásunk szerint nincsen. Azonban az Áht., valamint az Szt-vhr.tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a korábbi években keletkezettkiadások tárgyévi módosításának az elszámolása egyértelműen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 16.

Egyes, a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmak meghatározása

Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjait figyelembe véve, és a számviteli törvény 23. § (2) bekezdésére tekintettel, kérem, definiálják a következő fogalmakat: kezelésbe vett, használatba vett, üzemeltetésre átadott vagyontárgyak.
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli rendelkezések (Szt.; Szt-vhr.) a kérdezettfogalmak tartalmi meghatározását nem rögzítik. Ezért a gyakorlatban a fogalmatalkalmazónál, vagyis a tevékenységet folytatónál szerződéskötéskor kellmeghatározni és pontosan rögzíteni a szerződésben, például mi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címke:

Különféle működési kiadások könyvelése

Kérdés: A tűzoltóságunk tevékenysége tárgyi mentes tevékenység (Sz75). Mint önkormányzati felügyelet alá tartozó költségvetési szerv, így közhatalmi tevékenységet végző szervnek is minősül. Melyik számlákra kell könyvelni az alábbi tételeket: – koszorúvásárlás temetésre, – számítógép-alkatrészek (pl. videokártya, winchester, egér, billentyű), – autópályamatrica-kifizetés, – tanfolyami étkezés költsége, – Mikulás-csomag?
Részlet az állásfoglalásából: […] A koszorú vásárlásának kiadása az 562. Egyéb dologi kiadásokközött számolható el. Az elszámolás feltétele, hogy a fizetésről szóló számláta tűzoltóság nevére és címére állítsák ki.A kérdésben felsorolt számítástechnikai eszközöket atűzoltóságnak számviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 10.

Tárgyi eszköz értékesítésének elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a feleslegessé vált tárgyi eszköz értékesítését számvitelileg kezelni? A számviteli törvény 23. § (5) bekezdés szerint (a 249-es szerint kötelezően alkalmazandó paragrafusát) kell sorolni a készletek közé, vagy a 249/2000. Korm. rend. IX. mellékletének 2/a pontjának megfelelően csak akkor kötelező átsorolni, ha az értékesítés hosszú időt vesz igénybe? A 2-es számlaosztályban is kell rögzíteni az átsorolást? A bevételt a 931-en kell könyvelni akkor is, ha a 2-esbe át kell sorolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szóban forgó esetben a Szt. rendelkezésénél figyelembekell venni az államháztartás szervezeteire vonatkozó sajátos előírást is. Ez agyakorlatban azt is jelenti, hogy az intézménynek számviteli politikájábanrögzítenie kell, hogy milyen időtartamot tekint hosszabb időszaknak,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 10.

Mobiltelefonok értékcsökkenési leírása

Kérdés: Dönthet-e a költségvetési szerv számviteli politikájában arról, hogy tárgyi eszközei értékcsökkenését, a 249/2000. Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az előírt leírási kulcsok alapján számított használati időnél rövidebb idő alatt írja le? A polgármesteri hivatal dolgozói munkavégzéséhez vásárolt mobiltelefonok várható használati ideje a gyakorlat szerint átlagosan 3-4 év. Tekintettel arra, hogy a mobiltelefonok az 1-es számlaosztályban az egyéb gépek, berendezések és felszerelések között kerülnek kimutatásra, használati idejük – a 14,5% leírási kulcsot figyelembe véve – 7 évben került megállapításra. A 249/2000. Korm. rendelet 30. § (5) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben állapítsa meg az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot, viszont ennek ellenkezőjére nem tér ki. Alkalmazható-e 20% vagy 33% leírási kulcs a mobiltelefonok esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szt-vhr. terv szerinti értékcsökkenéssel foglalkozó §-aiszerint a költségvetési szerveknél nincs lehetőség az immateriális javak éstárgyi eszközök esetében arra, hogy a Szt-vhr.-ben rögzített értékcsökkenésileírási kulcsoknál magasabbat állapítson meg a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 28.

Szolgálati kutya nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézet 2001 óta 2524. szolgálati kutya főkönyvi számlán nyilvántartott 5 db kutyát, melyek értéke 5000 és 80 000 forint között van. (Az életkoruk 6-7 év.) A kutyákat szolgálati feladat ellátására képezték ki, és évente minősítik. (Továbbtenyésztés nem végezhető az állatokkal.) – Az 50 ezer forint feletti állatokat át kell-e vezetni a 1411. számlára? Az értékcsökkenés elszámolásainak kezdete 2004 decembere? – Az 50 ezer forint alattiak értékkel maradjanak a készletek között, vagy kiadásukkor már 0 forint értékkel kell hogy szerepeljenek? – A kölyökként kapott 5000 forint eszmei értékű kutya felnőtt, kiképzett állat lett. Értéke növekedhetne?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. és az Szt-vhr. az 50 ezer forint egyedi beszerzési(bekerülési) érték esetén a tárgyi eszközök esetében választási lehetőséget ada vállalkozónak, ill. a költségvetési szervnek, hogy ezeknél a tárgyieszközöknél az éven belüli amortizálást alkalmazhatják, vagy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Több önkormányzat által pályázaton elnyert jármű elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk több településsel együtt gesztorként pályázaton szelektívhulladék-szállító járművet nyert. A gépjárművet az önkormányzatok üzemeltetésre átadták a szolgáltatónak. A gépjármű irataiban, a vásárlást igazoló dokumentumokban önkormányzatunk szerepel. A gépjármű aktiválása nálunk történt. Hogyan járjon el önkormányzatunk és a többi önkormányzat a tulajdonrészükkel, annak analitikus nyilvántartásával, értékcsökkenésével, a hasznosításból származó bevétellel kapcsolatban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gesztorként megjelenő önkormányzatnak kell a járművet – aszámviteli politikájában rögzített eljárási rend szerint – állományba venni ajármű teljes bekerülési értékén.A használatbavétel után a tényleges igénybevételnekmegfelelően, a számviteli politikában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 5.
Kapcsolódó címkék:    

A kisértékű tárgyi eszközök minősítési elvei

Kérdés: A bábelőadásokhoz díszleteket, bábokat készítünk vásárolt anyagból, saját műhelyben. Az elkészülés után utókalkuláció során kialakult érték alapján analitikus nyilvántartás készül minden produkcióról. Többször is előfordul, hogy összesítés után egy-egy díszlet, báb egyedi értéke meghaladja az 50 000 forint értéket. Eredeti terv szerint a műsortervben nem szerepel az 1 évnél hosszabb idejű repertoáron tartás. Ezért a felmerült költséget a tárgyévben szakmai anyag- és munkabérköltség címen elszámoljuk, tehát nem kerül be a felhalmozási kiadások közé, akkor sem, ha esetleg több százezer forint is az előállítási költsége. Jogos-e a revízió kifogása, amely szerint ezeket az eszközöket mérlegtételként kellene nyilvántartásba venni, mint befektetett eszközt, értékcsökkenést számolni (mivel előfordul, hogy 1 év után újra műsorra tűzzük)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt-vhr. 8. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint aszámviteli politika keretében kell rögzíteni, hogy az értékelés (a mérlegbentörténő bemutatás) szempontjából mit tekint lényegesnek az államháztartásszervezete. A bekezdés b) pontja szerint szabályozni kell azokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. március 16.

Mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékek felújítása

Kérdés: Költségvetési intézménynél a kis értékű szellemi terméken (szoftverterméken) elvégzett felújítás (upgrade) vagy modulbővítés miatt a mennyiségi analitikából a feltételek fennállása esetén felkerülhetnek-e az értékben nyilvántartott szoftvertermékek közé és hogyan (pl. milyen értékben) történik ez, ha egyedileg, illetve csoportosan vannak nyilvántartva?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre lényegében a 965. sz. kérdésre adott válasz máreldönti a követendő eljárást. Az Szt. 48. §-ának (1) bekezdése szerint értéketnövelő bekerülési (beszerzési) értékként a felújítási munka ellenértékét csak atárgyi eszközöknél kell figyelembe venni. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Idegen pénzeszközök között szereplő devizaszámla kamatának elszámolása

Kérdés: 2003. évben a 368-48882 számlára könyveltük a devizás beruházásainkat. 2004-ben a számlán kamatjóváírás és a számla megszűnése miatti átvezetés szerepel. Kérem, hogy részletesen levezetni szíveskedjék a kamatjóváírás, az átvezetés és az átváltás miatti különbözet könyvelését a 368, 48882, 3521 (574217) számlákon.
Részlet az állásfoglalásából: […] A könyvelési tételek összegének meghatározásakor az Szt. 60.§-ának (1) és (4) bekezdésében foglalt előírásokból kell kiindulni. "... a devizaszámlára kerülő devizát ... a bekerülés napjáravonatkozó ... devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. január 11.
1
…
12
13
14
…
16