Telefontársaság által jóváírt bónuszpontok beváltásának elszámolása

Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A bónuszpontok beváltása a telefontársaság sajátos kedvezménye. Az elszámolás tekintetében is ez a sajátosság érvényesül. Az elszámolás szempontjából is meg kell különböztetni a kérdésben említett két esetet. A bónuszpontok beváltásával az eszközért (készülékért)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Gépvásárlás elszámolása, bizonylata

Kérdés: Intézményünk pénzmaradványból gépvásárlást eszközölt 2004-ben. Az áfa bevallásánál az arányosításba bevonva vettük figyelembe, mivel a pénzmaradvány saját bevételi megtakarításunkból képződött. Intézményünk bevételének 70%-a saját bevétel, 30%-a önkormányzati támogatás. Helyesen állapítottuk-e meg az eszközvásárlás áfáját? Milyen bizonylatok szükségesek a tárgyi eszköz állományba vételéhez, üzembehelyezéséhez?
Részlet a válaszából: […] Mivel a pénzmaradvány is az adóalapot nem képező államháztartási támogatásból (is) képződött, így az adóalany az abból finanszírozott beszerzés adóját csak arányosítás útján vonhatja le. Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Kis értékű tárgyi eszközök mérlegben történő kimutatása

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. vonatkozó előírása alapján a vállalkozásoknak és a költségvetési szerveknek is az év végén a mérlegben kizárólag a raktári új készleteket lehet kimutatni.A költségvetési szerveknek az eszközeik beszerzésénél a számviteli politikájukban rögzített minősítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Részletfizetéssel vásárolt mobiltelefonok törlesztőrészletének és a szolgáltatási díjak elkülönítése

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A mobiltelefonok beszerzésénél a költségvetési szervnek a számviteli politikájában foglalt minősítési rend szerint kell eljárni. A mobiltelefonokat minősíteni kell abból a szempontból, hogy a költségvetési szerv tevékenységét éven belül vagy éven túl szolgálják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Idegen nyelven kiállított számla

Kérdés: Intézményünkhöz egyre gyakrabban érkezik nem magyar nyelvű számla. Felhívásunkra a szállítók egy része küld magyar nyelvű számlát, mások erre nem hajlandóak. Tudomásom szerint a bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani. Amennyiben le kell fordíttatni a bizonylatot, azt kell-e hitelesíttetni? Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] A bizonylatokkal kapcsolatos követelményeket az Szt. 166. §-ának (2) és (4) bekezdése a következők szerint szabályozza:(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenniük. A bizonylat szerkesztésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Számviteli bizonylat kellékei

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységgel kapcsolatban a fizetés teljesítéséhez az eladó számviteli bizonylatot küldött, amelyet nem bélyegzett le és nem írt alá. A költségvetési szerv az ilyen bizonylatot hitelesnek tekintheti-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése tartalmazza a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat alaki és tartalmi kellékeit. A kellékeket rögzítő felsorolás nem tartalmazza az aláírást és a bélyegzőlenyomatot. Így a törvényi előírás értelmében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Kötelezően elkészítendő gazdálkodási és számviteli szabályzatok köre

Kérdés: Melyek azok a kötelező szabályzatok, amelyeket egy önkormányzatnak el kell készítenie, s melyek azok, amelyeket évente módosítania kell?
Részlet a válaszából: […] Egy önkormányzatnak, ezen belül a polgármesteri hivatalnak több olyan szabályzatot kell készítenie, amelyeket jogszabályok kötelezően előírnak.A Költségvetési Levelek tematikájának megfelelően kizárólag a gazdálkodással és a számvitellel kapcsolatos szabályzatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű eszközök analitikus nyilvántartása

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz nyilvántartási kartonját kötelező-e lezárni év végén? (Pl.: 2003. december 31. bevétel 20, kiadás 10, készlet 10.)
Részlet a válaszából: […] A kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartásánál alapvetően kétféle módon vezetett analitikáról lehet beszélni.Az egyik: a költségvetési szerv rendelkezik raktárral, és az éven túl elhasználódó, 50 ezer forint egyedi értékhatár alatti eszközeinél a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.
Kapcsolódó címke:

Terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettsége

Kérdés: Központi költségvetési intézmény milyen módon tehet eleget a terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettségének, ha rendkívüli esemény nem indokolja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-ának (1) bekezdése így rendelkezik:"Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, haa) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Az üzembe helyezés dokumentálása

Kérdés: 2003-tól a számviteli politika részeként kell rögzíteni a tárgyi eszközök, immateriális jószágok üzembe helyezésének dokumentálásával kapcsolatos eljárás rendjét és szabályait. A dokumentálással kapcsolatos eljárási rend és szabályozás mit tartalmazzon, abban milyen konkrét előírásokat kell rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] Az immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése dokumentálásának számviteli politikában történő szabályozási kötelezettségét az Szt-vhr. írja elő. A rendelet a szabályozás tartalmára nem ad iránymutatást, annak meghatározását az intézmény saját hatáskörébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.
1
13
14
15
16