Kötelező biztosítás

Kérdés: Országos Nemzetiségi Önkormányzat vagyunk, a központi költségvetésből biztosított támogatásunkat "Támogatói okirat" alapján kapjuk, amiben tárgyévi teljesítésű számlákat, béreket stb. lehet kifizetni, jövő év március 31-ig, mert így kell elszámolnunk. Megkaptuk a gépkocsi kötelező biztosításáról a számviteli bizonylatot, melyet csak január elején tudunk kifizetni (évforduló december 17.), mivel csak a jövő évi támogatás terhére számolható el, mert 2020. december 20-ig szól. Iktatás szempontjából hogyan járunk el helyesen? Beiktassuk idén következő évi kötelezettségvállalásra, vagy esetleg számoljuk ki napra pontosan, és a tárgyévre iktassuk be 2019. 12. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] A mérlegkészítés napjáig beérkező valamennyi számlát nem lehet automatikusan a 2019. évre mérleget érintő módon könyvelni. A 2019. évi könyvekbe csak azokat a számlákat lehet kötelezettségként felvenni, amelyek jogilag, gazdaságilag a mérlegforduló napján már fennállnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Visszafizetendő támogatás kamata

Kérdés: Öt évvel ezelőtti támogatási szerződésünk alapján kapott támogatásunk egy részét vissza kell fizetnünk. A visszafizetési kötelezettségünk után az ügyleti kamat kiszámításánál melyik rendelkezés szerint szükséges eljárnunk, a megkötéskor hatályos vagy a most hatályos jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] A Jat. 15. §-a szerint:"15. § (1) A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követőena) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamintb) megkezdett eljárási cselekményekrekell alkalmazni.(2) A jogszabályi rendelkezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kapott támogatás visszafizetése

Kérdés: Iskolánk számítógép-vásárlásra kapott támogatást egy vállalkozástól év végén. A vásárlás azonban meghiúsult, így az összeget a következő évben visszafizettük. A kérdésem az, hogy jó-e a B65 – K512 könyvelési pár használata?
Részlet a válaszából: […] B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton kell elszámolni:a) az államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől működési célból, ellenérték nélkül kapott bevételeket, ésb) az ellátottak pénzbeli juttatásaiként folyósított ellátások és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Időbeli elhatárolás feloldása az értékcsökkenés tekintetében

Kérdés: Hogyan könyvelhető az időbeli elhatárolás feloldása az értékcsökkenés tekintetében az alábbi esetben? Támogatási döntés időpontja: 2015. 03. 01.; beruházás elkészülte, aktiválása: 2015. 12. 01.; támogatási összeg beérkezése: a) 2016. 01. 30.; b) 2016. 05. 01. Hogyan kell elszámolni a 2015. évi értékcsökkenést, és hogyan fut ki a halasztott bevétel elhatárolása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének b) pontját az államháztartás speciális elszámolásai miatt eltéréssel kell alkalmazni, természetesen az összemérés számviteli alapelvet szem előtt tartva. Mindezek alapján a számviteli elszámolás az alábbiak szerint alakul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

EU-s támogatás visszafizetése

Kérdés: Európai uniós támogatást (MVH-pályázat) kellett visszafizetnünk. Hogyan kell könyvelni, melyik rovatra? Az idegen pénzeszközöket kell-e könyvelni és hova? Hol találunk a költségvetés tervezéséhez alkalmas (Excel) táblázatot, illetve rendeletmintát?
Részlet a válaszából: […] Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások elszámolása és visszafizetési kötelezettség az alábbiak szerint könyvelendő:1. Támogatói okirat, támogatási szerződés megkötésekor előirányzatként (ha a tárgyévben nem került megtervezésre) a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Utólag finanszírozott nemzetközi támogatások elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény TÁMOP támogatási szerződést kötött 2013-ban, a támogatás utófinanszírozásos volt, 2015-ben elszámoláskor folyósították. A bér, járulék és egyéb dologi kiadások viszont nagyobbrészt 2014-ben, illetve 2013-ban merültek fel, a kiadások nem kerültek 2013-ban átfutó kiadásként elszámolásra, 2014-ben is dologi, illetve személyi jellegű kiadásként került elszámolásra. A támogatást 2015-ben számolták el működési bevételként. Helyes-e a fenti elszámolás? 2013-ban szerintem átfutó kiadásként kellett volna elszámolni a kiadásokat, 2014-évben adott előlegként. Az összemérés elve jelenleg nem érvényesül, hiszen a támogatással érintett költségek nem abban az évben kerültek elszámolásra, mint a támogatási bevétel.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. hatálybalépését követően, azaz 2014-ben helyesen kerültek a kiadások elszámolásra. 2013-ban a régi Áhsz. alapján ugyanakkor a kiadásokat – feltéve ha a kedvezményezett támogatási előlegben nem részesült – az utólag finanszírozott nemzetközi támogatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Pályázat

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?
Részlet a válaszából: […] Az igényelt támogatás típusának meghatározásához elsőként a támogatási szerződés, megállapodás dokumentációjának áttekintése szükséges. Ennek tartalmi megítélése alapján lehet az elszámolás pontos beazonosítását megtenni, hiszen ez definiálja, hogy az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Polgármester jogállása

Kérdés: A polgármester beleszámít a Polgármesteri Hivatal létszámába? A Költségvetési tv. 2. sz. melléklete szerinti önkormányzati hivatal működésének támogatása elismert hivatali létszám alapján, e szerint megállapított létszám tartalmazza-e a polgármestert? A polgármester bérét (főállású) és költségtérítését a hivatal vagy az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 225/A. §-a értelmében a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
Részlet a válaszából: […] A számlát az Áfa-tv. értelmében a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére kell kiállítani. A gyermekétkeztetés esetén az igénybevevő a gyermek, így az ő nevére kell kiállítani a számlát. Nincs akadálya annak, hogy a szolgáltatást élvező helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Támogatás miatti kötelezettség

Kérdés: Kérdésünk a szállítói finanszírozással, utófinanszírozott támogatások elszámolásával, kötelezettségek közül történő kivezetésével kapcsolatos. Az EMIR program által, a támogatótól kapott értesítés alapján az előírt kötelezettségeinket kivezethetjük-e?
Részlet a válaszából: […] A szállítói finanszírozás esetén a szállítói kötelezettséget addig kell a kötelezettségek között rögzíteni és kimutatni, amíg a finanszírozó szervezet a támogatási összeg felhasználását támogatási cél szerinti szabályos felhasználásnak minősíti. A kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
1
2
3
5