563 talált cikk a támogatások kifejezésre

Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben felújította és bővítette a konyháját. A beruházáshoz TEKI-pályázaton nyert támogatást. A támogatásról még 2003. évben született jóváhagyó döntés. A támogatás odaítélésénél – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a beruházás bruttó (áfával növelt) értékét vették figyelembe. Kérdésünk, hogy az Áfa-tv. 211. § (21) bekezdése alapján visszaigényelhető-e a beruházáshoz kapcsolódó áfa teljes összege? AKöltségvetési Levelek 28. számában, a 734. kérdésre adott válaszuk szerint csak akkor igényelhető vissza teljes összegben, ha a beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásról az adólevonási jog figyelembevételével, 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés. Ugyanakkor a hivatkozott (21) bekezdés nem tartalmazza, hogy az adólevonási jog figyelembevételével kellett volna dönteni a támogatásról ahhoz, hogy az áfa teljes összege visszaigényelhető legyen még a fenti beruházásra.

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: Pályázat útján minisztériumoktól kapunk támogatásokat meghatározott feladatok ellátására. A támogatás pénzügyi rendezése utólagos elszámolás és a megvalósult támogatási program elfogadása után történik. A pályázati szerződésben áfalevonási jogunkról nyilatkoztunk. Az elszámoláskor csak a ráfordítások áfa nélküli összegét vehetjük figyelembe?

Kérdés: Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?

Kérdés: Dolgozóink közül néhány személlyel tanulmányi szerződést kötött az intézmény. Ebben a munkáltató vállalta számla ellenében a tandíj, költségtérítés, tankönyv és utazási költség megtérítését, illetve a konzultációkon való részvétel idejére a fizetett távolléti idő biztosítását is. A számlával igazolt költségeket a dologi vagy a személyi juttatások között kell-e elszámolni?

Kérdés: Alapítvány, minisztérium céltámogatásra pályázatot ír ki az intézmény részére, erre nevezési díjat kér. Azt befizetjük csekken, vagy átutaljuk, mert a pályázat feltétele az igazolt, befizetett nevezési díj. Több esetben elutasítanak minket (minisztérium), hogy nem állítunk ki számlát. Kötelező-e számlát kiállítani?