513 cikk rendezése:
451. cikk / 513 Önkormányzati támogatás áfája
Kérdés: A Költségvetési Levelek 22. szám 565. kérdésére adott válaszban az áll: "önkormányzat által a kht.-nak adott támogatás nem minősül államháztartási támogatásnak,"..."E támogatást a számlálóban és a nevezőben kell szerepeltetni, amennyiben adólevonásra jogosító szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik." Az Adókódex: Adótörvények 2004. 230. oldalán olvasható magyarázat – véleményem szerint – ennek ellentmond. Egyáltalán hol található arra egyértelmű válasz, hogy mi minősül "államháztartási támogatásnak" az Áfa-tv. 38. § végrehajtásakor a fentiek alapján? (Véleményem szerint: az önkormányzat az államháztartás egyik alrendszere, amely által nyújtott támogatás lehet államháztartási támogatás konkrét jogszabályi értelmezés nélkül.)
452. cikk / 513 Szennyvízszippantás áfája
Kérdés: Önálló önkormányzati intézmény szennyvízszippantást végez a lakosság részére, amelynek díját be is szedi a lakosságtól. Ez a bevétel csak részben fedezi a szolgáltatás költségét, az önkormányzattól támogatást kap az intézmény. E támogatás alapja az intézmény által leadott számlákon szereplő m3. Ez után a m3 után 105 Ft/m3 normatív, kötött felhasználású támogatás jár. Az igényelt támogatást a lakossági díjak csökkentésére kell fordítani. Az önkormányzat a fent nevezett támogatást milyen címen adhatja az intézménynek? Az önkormányzat által nyújtott támogatás áfaköteles-e vagy sem? Az önkormányzatnak a támogatásról kell-e számlát kiállítania?
453. cikk / 513 Gyermekétkeztetés támogatásának áfavonzata
Kérdés: Van-e áfavonzata a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek étkeztetésére kapott 100, illetve 50 százalékos normatív állami támogatásnak?
454. cikk / 513 Beruházáshoz adott támogatás áfája
Kérdés: Intézményünk kizárólag adóköteles tevékenységet végez. A működéshez államháztartási támogatást nem kapunk, a 2004. évi beruházáshoz viszont igen. Az általános szabályok szerint adózunk, a támogatás vonatkozásában hogyan alkalmazzuk az arányosítás szabályait?
455. cikk / 513 Önkormányzat adóalanyiságának kérdése
Kérdés: Önkormányzatunk adóalanyiságával kapcsolatosan érdeklődöm. A Körjegyzőséghez tartozó egyik településen az adóköteles tevékenységből származó bevétel 2003. évben meghaladta a 4 millió Ft-ot. A bevétel két legjelentősebb tétele az étkeztetés és a csatornarendszer bérüzemeltetése. A csatornarendszer 1999 óta üzemel, az adólevonási jog figyelembevételével központi céltámogatásból valósult meg. Álláspontunk szerint az áfatörvényt módosító 2003. évi XCI. tv. 211. § (7) bekezdése alapján az üzembe helyezéstől számított 10 évig e beruházás tekintetében a bérbeadás során áfát kell felszámítanunk. A 4 millió Ft-os összeghatár megállapításánál a csatorna-bérbeadásból származó bevételt is figyelembe kell-e venni? Az étkeztetés után kell-e áfát felszámítanunk, ha a csatorna bérbeadása nélkül nem haladjuk meg a 4 millió Ft-ot?
456. cikk / 513 Támogatások áfája
Kérdés: Intézetünk óvodáskorú gyermekek étkeztetését látja el. A működést saját bevételből, illetve intézményfinanszírozásból fedezzük. A konyha külön egységként működik, a beszerzéseket tételesen el tudjuk különíteni. Hogyan igényelhető vissza a beszerzéseket terhelő áfa 2004. január 1-jétől?
457. cikk / 513 Közoktatásban részt vevő tanulók kirándulásának költségei
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja nevesíti mint adómentes természetbeni juttatást a közoktatásban részt vevő tanulók részére a kirándulások szállás-, étkezési költségeit. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére a felsőoktatási intézmény által biztosított gólyatábor, gólyabál, tanulmányi kirándulások étkezési és szállásköltségeinek, a versenyek díjazása, könyvjutalmak, uszodabérletek stb. nevesítését, illetve annak adójogi megítélését nem találtam meg a jogszabályban. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezen juttatások után milyen kötelezettsége van a felsőoktatási intézménynek. Tekintettel arra, hogy az állami támogatások között is szerepel sport-, illetve kulturális célokra juttatott rész, ezek kirándulásra, táborozásra történő felhasználásának adójogi megítélése számomra nem egyértelmű.
458. cikk / 513 Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
459. cikk / 513 Saját konyha üzemeltetése
Kérdés: Az intézeti alkalmazottak természetben biztosított adómentes étkezési támogatását a térítési díjból levonjuk. A támogatás áfát is tartalmaz. A támogatásban lévő áfát befizetendő áfaként figyelembe kell-e venni? Hogyan kell a könyvekben elszámolni?
460. cikk / 513 Beruházási támogatások adózási szabályai
Kérdés: Intézményünk kizárólag adóköteles tevékenységet végez. A működéshez államháztartási támogatást nem kapunk, a 2004. évi beruházáshoz viszont igen. Az általános szabályok szerint adózunk, hogyan alkalmazzuk az arányosítás szabályait?
