Múzeum alap- és vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény, azon belül is egy múzeum. Különböző történelmi kiállítóhelyein (telephelyein) a látogatók részére saját előállítású kiadványokat, tájékoztató füzeteket, az adott helyet ábrázoló hűtőmágneseket árusítanak. A?kérdésem arra vonatkozik, hogy ez a tevékenység alap- vagy vállalkozói tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.
Kapcsolódó címke:

Egyesületi beruházás – önkormányzati tulajdonú ingatlanon

Kérdés: Önkormányzatunk használatra átadta egyik épületét egy, a településen működő egyesület részére. Az egyesület az önkormányzati tulajdonú ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre, melyet a könyveiben mint idegen tulajdonon végzett beruházást tart nyilván. Az egyesület nem alanya az áfának, a beruházás értéke után nem vont le áfát. Az egyesület a továbbiakban nem kívánja fenntartani a tevékenységét, és az önkormányzatnak térítésmentesen át kívánja adni a beruházás értékét. A térítésmentes átadással kapcsolatban az érintett feleknek keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint az egyesület nem alanya az áfának, és a beruházás után alanyi mentes jogállása okán nem vonhat le előzetesen felszámított áfát. A beruházás értékét az egyesület adja át az önkormányzatnak. Az egyesület az, ami kivonja a gazdasági tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
Kapcsolódó címkék:    

Helyi, közforgalmú autóbuszjárat

Kérdés: Önkormányzatunk közszolgáltatási szerződést kötött egy vállalkozással a város közigazgatási határain belül menetrend szerinti, helyi, közforgalmú autóbusz közlekedési hálózat működtetésére. Az utasok a járatokat vonaljegy nélkül, díjmentesen vehetik igénybe a teljes vonalszakaszon. A menetrend szerinti járatnak megállója van egy forgalmas üzletközpontnál, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj egy részét, számla ellenében, megtéríti önkormányzatunk részére. A szolgáltatási díjból továbbszámlázott összeget a kiadás felmerülésekor a K335 közvetített szolgáltatások rovaton számoljuk el. A bevétel elszámolása B403 közvetített szolgáltatások ellenértéke rovaton történik. Jelenleg a kiadáskor felmerülő áfát nem levonható áfaként kezeljük. A bevételhez kapcsolódó számla kiállításakor azonban 27%-os áfakulccsal számolunk, és szerepeltetjük az önkormányzat áfabevallásában. Ebben az esetben van-e lehetőségünk arra, hogy a kiadási oldalon elszámolt közvetített szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük?
Részlet a válaszából: […] Számvitelileg közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Sportberuházás taokedvezménye

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított – 3. kérdésnél ismertetett típusú – beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 22/C. §-ának (6) bekezdése alapján a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy bizonyos, a jogszabályhelyben hivatkozott sportcélú beruházások esetén a magyar állam javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre.A sport célra támogatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:    

Idegen tulajdonon végzett beruházás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre, és azt – mivel a beruházás tulajdonos részére való átadására nem került sor – a könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást tartja nyilván. A gazdasági társaság a munkálatokat tulajdonosi hozzájárulás birtokában végezte. Van-e a jogszabályokban maximalizált határidő, amíg az üzemeltető a könyveiben ezt az idegen tulajdonon végzett beruházást nyilvántarthatja, vagy amíg a felek erről külön nem rendelkeznek, addig a könyvekben ez az állapot fennmaradhat? Az önkormányzatot a beruházás átadásáig terheli-e bármilyen nyilvántartási kötelezettség? A beruházás átadására milyen ajánlott eljárásrend alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon történő értéknövelő beruházást a saját, azaz a kérdező társaság könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást fogják könyvelni. A beruházás értékét e szerint fogják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Amennyiben – eddig csak alaptevékenységet végzett – áfaalany, önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet "kíván" folytatni, milyen teendői vannak? Például: önköltségszámítás, elkülönített könyvelés, vállalkozási eredmény megállapítása, vállalkozási maradvány adott százalékának (tao %) befizetése az irányító önkormányzat költségvetésébe. Ezeken felül van-e bármilyen fontos teendő a vállalkozási tevékenység megkezdése előtt, mint például NAV-nál bejelentési kötelezettség, egyéb adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek vállalkozási tevékenységére számos előírás vonatkozik. A költségvetési szervek az alapító okiratukban meghatározottak szerint és mértékben végezhetnek vállalkozási tevékenységet.Az Áhsz. 4. §-ának (5) bekezdése alapján a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.
Kapcsolódó címke:

Államháztartáson kívülről adott támogatás

Kérdés: Magánszemély, illetve egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság milyen módon nyújthat támogatást szabályosan az önkormányzat részére? Milyen jogcímen lehetséges a támogatás, és milyen szabályoknak kell megfelelni? Működési célra lehetséges-e támogatást nyújtani?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően támogatást bárki nyújthat, egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, de akár civil szervezet is. Amennyiben azonban megállapítható, hogy a támogatás valamely tevékenység, szolgáltatás, termék ellenértékét képezi, akkor már nem ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
Kapcsolódó címke:

Költségvetési szerv által szervezett vetélkedő adózása

Kérdés: Költségvetési szervünk ünnepi rajz- és esszépályázatot szervezett, aminek kapcsán egy állami tulajdonú zrt.-től tárgyi adományokat kapott, hogy a versenyen helyezést elérő részt vevő gyerekeknek díjként átadhassa. Az adományozó és adományos között támogatási szerződés íródott. Ebben az esetben a mi költségvetési szervünknek (az adományosnak), milyen közteherfizetési kötelezettsége áll fenn?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a gyerekeknek adott díj tekintetében a költségvetési szerv minősül juttatónak. Ettől el kell különíteni azt a gazdasági eseményt, hogy a költségvetési szerv ingyenesen átveszi a gazdasági társaságtól az ajándéktárgyakat. Utóbbira lehetősége van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
Kapcsolódó címkék:    

Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] A városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátása az önkormányzatok kötelező alapfeladata. Az önkormányzatok a feladataikat elláttathatják intézményeik útján, szolgáltatás vásárlásával, vagy úgy, hogy közszolgáltatási szerződést kötnek gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Víziközmű-hálózat üzemeltetéséhez átvett targonca és szoftver

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a közcélú adományozásra vonatkozó előírása nem kizárólag akkor alkalmazandó, ha az adott térítésmentes termékátadás maradéktalanul megfelel a közcélú adomány Áfa-tv.-ben meghatározott fogalmának. E rendelkezés olyan esetben is alkalmazandó, ha más jogszabály az adott térítésmentes esetre az Áfa-tv. közcélú adományozására vonatkozó előírásainak alkalmazását írja elő. Ilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz Vktv., amelynek 8, 10, illetve 79. §-a egyes térítésmentes ügyletek tekintetében kimondja, hogy azok általános forgalmi adózás szempontjából közcélú adománynak minősülnek. Víziközmű-hálózat üzemeltetéséhez átvett targonca és szoftver esetében is alkalmazható-e a fenti szabály, vagy az csak a víziközmű-hálózat térítésmentes átvételére vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Vktv. 10. §-ának (3) bekezdése alapján a térítésmentes vagyonátruházás akkor minősül az általános forgalmi adó, valamint az energiaellátók jövedelem­adója szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltató vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
1
4
5
6
8