48 cikk rendezése:
31. cikk / 48 Telefonszolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés: A dolgozók a céges telefont üzleti és magáncélra egyaránt használják. Az üzleti és a magáncélt a gyakorlatban nehéz elkülöníteni, de becsléseink szerint a beszélgetések kb. 40%-a magánjellegű. Az Szja-tv. adta átalány lehetőséget választottuk, tehát a beérkező számla 20%-át magánhasználatnak tekintjük. Az Áfa-tv. azonban 30%-ról rendelkezik. Arra gondoltunk, hogy amennyiben a beérkező telefonszámla 30%-át a dolgozókra továbbhárítjuk, akkor egyben levonhatóvá válik a beérkező számla teljes áfatartalma. Helyesen gondoljuk?
32. cikk / 48 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?
33. cikk / 48 Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek
Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
34. cikk / 48 Telefonköltség továbbszámlázása
Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
35. cikk / 48 Részleges áfalevonási tilalom alóli mentesülés telefonszolgáltatás esetén
Kérdés: Mire vonatkozik az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésben foglalt részleges levonási tilalom? Pontosan hogyan kell kiszámolni a 30 százalékot?
36. cikk / 48 Telefonadó
Kérdés: Kérem, tájékoztassanak a telefonok magáncélú használatával kapcsolatos adófizetési kötelezettségről. Mikortól kell telefonadót fizetnünk? Hogyan kell az adót megállapítanunk?
37. cikk / 48 Dolgozói telefonköltségek bizonylatolása
Kérdés: Költségvetési intézményként mobiltelefon-szolgáltatóktól rendeltünk díjcsomagot, melynek részesei az intézmény dolgozói is, mint magánszemélyek. A számla telefonszámonként az intézmény nevére és címére érkezik, a számla összegét az intézmény pénztárába történő befizetéssel térítik meg a dolgozók. Milyen bizonylatot kell kiállítani a dolgozók által befizetett összegről, elégséges-e a bevételi pénztárbizonylat a számlamásolat egyidejű átadása mellett, vagy átvételi elismervényt, nyugtát, esetleg számlát kellene adnunk?
38. cikk / 48 Magántelefonálás áfája
Kérdés: A költségvetési szerv a dolgozói részére a 100 forint feletti magán-telefonbeszélgetést – belső szabályzat és a telefontarifák számítógépes rendszerbeli nyilvántartása alapján – kiszámlázza. Helyesen járunk-e el, ha ezen telefonbeszélgetések beszedett és befizetett áfáját mint visszaigényelt áfát számoljuk el az adóbevallásban?
39. cikk / 48 Telefonszolgáltatás áfája
Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése tiltja a telefonszolgáltatás előzetesen felszámított áfájának a teljes levonását. Ha megvalósul magáncélú használat, és ennek mértéke nem éri el az 50%-ot, tehát a tiltó rendelkezéseket alkalmazni kell, az 50%-os előzetes áfát a tényleges magáncélú használat arányában tovább kell csökkenti a 38. § (2) bekezdése szerint? Mi történik, ha az adóalany csak 20%-ot számláz tovább, ilyen esetben csak a 20%-ot lehet levonni?
40. cikk / 48 Telefonszolgáltatás áfája
Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bek. szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon díjából az előzetesen felszámított áfa 50%-a nem vonható le. Elkülönítve kell-e megállapítani a mobiltelefonra és a vezetékes telefonra vonatkozóan az 50%-os arányt?
