616 cikk rendezése:
541. cikk / 616 Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog
Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
542. cikk / 616 Engedélyezés költségeinek adómértéke
Kérdés: Tervezési munkánk során mi bonyolítjuk a szakhatósági engedélyek beszerzését is. Ezen engedélyek meghatározott díjak ellenében kerülnek kiadásra. Az engedélyező hatóság az engedélyek díjáról áfát nem tartalmazó számlát állít ki nevünkre, mivel az Áfa-tv. 4/A §-a alapján közhatalmi tevékenysége körében végzi az engedélyezési tevékenységet. Az engedélyek díját tovább kívánjuk hárítani a megrendelők felé. Kérdésünk, hogy kell-e az így áthárított díjakról áfás számlát kiállítani?
543. cikk / 616 Előleg bizonylatolása
Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az előleget?
544. cikk / 616 Ingatlanértékesítés bizonylatai
Kérdés: Ingatlan értékesítése esetén mikor kell számlát kibocsátani: a birtokba adás napján, vagy a tulajdonátruházás időpontjában? Mit kell kibocsátani, ha a pénzösszeget előre vagy később több részletbe fizetik ki?
545. cikk / 616 Telefonszolgáltatás áfája
Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bek. szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon díjából az előzetesen felszámított áfa 50%-a nem vonható le. Elkülönítve kell-e megállapítani a mobiltelefonra és a vezetékes telefonra vonatkozóan az 50%-os arányt?
546. cikk / 616 Költségvetési szervek önálló adóalanyisága
Kérdés: Önkormányzati fenntartású önálló intézményhez négy, részben önálló intézmény tartozik. A részben önállóak az alapító okiratuk szerint jogi személyiséggel rendelkező szervek. Az intézmények egy adószámmal – az önálló intézmény adószámával – rendelkeznek, a tevékenységük során számlákat, bizonylatokat állítanak ki. A számlán az intézmény megnevezésénél az alapító okirat szerinti intézményi nevet kell feltüntetni, vagy az önálló intézmény nevét, mivel az adószám ehhez az intézményi névhez kapcsolódik.
547. cikk / 616 Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?
Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
548. cikk / 616 Üzleti ajándék áfája
Kérdés: Ha az intézmény reprezentációs kiadást akar elszámolni, illetve üzleti ajándékot nyújt, kell-e valamilyen igazolás, program vagy átvétel a kiadások teljesítéséhez?
549. cikk / 616 Tankönyvek értékesítése és a támogatás
Kérdés: Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?
550. cikk / 616 Az arányosítás lényegéről
Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
