Tankönyv-értékesítés

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...forgó értékhatárt, akkor azon értékesítésétől kezdve, amikor ezt az értékhatárt eléri, 5%-os mértékű adót kell felszámítania a termékértékesítésről, amelyet a költségvetésnek be kell vallania, és meg is kell fizetnie. Az áfa megfizetésének a fedezetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Személygépkocsi-bérbeadás áfája

Kérdés: Költségvetési intézményünk alkalmanként kiadja a személyautóit magánszemélynek, saját dolgozónak, kft.-nek. Milyen áfakulcs terheli számlázáskor ezt a tevékenységet? Sofőrt nem adunk hozzá, részükre az üzemanyagköltséget APEH-árral és a 3 Ft-os karbantartási költséget számlázzuk ki. Mi a szolgáltatási jegyzék száma? Előfordul, hogy személyszállítást vállalunk sofőrrel együtt. Szintén a fentiek szerint számlázunk, ez esetben mi az áfakulcs, és az SZJ-számnak mit kell a számlán feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független fél részére történik. A gazdaságilag nem független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?
Részlet a válaszából: […] ...esetben "csere jellegű ügyletről" van szó (B lehetőség).A "csere jellegű ügylet" ellenértékes ügylet, az ellenérték itt a másik fél termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása. A használatba adás ellenértéke a kft. által vállalt beruházás lesz, az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Ingatlan-bérbeadás bevételeinek adóvonzata

Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?
Részlet a válaszából: […] ...javára rendeli meg a közüzemi szolgáltatást. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz járulékosan kapcsolódó költségek még akkor is, ha azok különmegállapodáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Nyomdai tevékenység áfája

Kérdés: Önkormányzatunk újságot jelentet meg a település közérdekű információiról. Tavaly 12 százalékkal, januártól az adókulcs-emelkedés miatt 15 százalékkal számlázott nekünk a nyomda, májustól viszont már 25 százalékkal arra hivatkozással, hogy megváltozott az áfakulcs. Mi azonban nem találtunk ilyen irányú változást, a folyóirat továbbra is a kedvezményes kulcsban szerepel. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontjának szövege változott, a vállalkozási típusú szerződés alapján történő termékátadások már nincsenek nevesítve, mint termékértékesítések, így ezen a címen már nem adózhatnak a termék áfakulcsával, ami könyv, folyóirat esetében kedvezőbb, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Kutatás-fejlesztés céljára adott minisztériumi támogatás áfája

Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szóban forgó adóalapot nem képező államháztartási támogatásnak nem minősülő támogatás az adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás végzéséhez kapcsolódik közvetlenül; illetve csak a nevezőben kell szerepeltetni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Vevő neve a számlán

Kérdés: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési intézmény (városi könyvtár) vagyunk. A Városi Kincstár vezetője az intézményünk részére történő beszerzéseket csak a Városi Kincstár nevére és székhelyére kiállított számlán fogadja el. Amennyiben vevőként nem ez szerepel a kiállított számlákon, a kifizetés, illetve átutalás teljesítését megtagadja. Ezzel nemcsak intézményünk önállósága szenved csorbát, hanem a vevő és a szállítási cím megkülönböztetése is gondot okoz. Kérdésem, hogy létezik-e olyan rendelkezés, amely a fenti intézkedést igényli a kincstár részéről?
Részlet a válaszából: […] ...eredményező gazdasági tevékenységet végez.Az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdése alapján az adó alanya köteles az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kiállítani. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 16. pontja meghatározza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Követelés kimutatása a mérlegben

Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési igényeket mutathatja ki, amelyek a költségvetési szerv által már teljesített, és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtáshoz kapcsolódnak (vevők).A költségvetési szervnek az Szt-vhr. 8. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Nettó vagy bruttó?

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...az adó alól" kifejezést akkor kell a számlán szerepeltetni, ha az intézmény adóalany, és a nyújtott szolgáltatás vagy a teljesített termékértékesítés tárgyi adómentes, illetve az adóalany alanyi adómentességet választott.A költségvetési szerveknél a befolyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Térítésmentesen átvett, 0-ra leírt tárgyi eszköz állományba vételének elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy rt. egy alapítványon keresztül használt számítógépeket adott térítés nélkül. Az átadási jegyzőkönyvben ugyanannyi a bruttó érték és az értékcsökkenés, a nettó érték nulla, de kimutatott áfaalapot és áfát. Mi a teendőnk, be kell-e venni az áfaelszámolásunkba?
Részlet a válaszából: […] ...ez az ingyenes juttatás az átadónál áfaköteles termékértékesítésnek minősült az Áfa-tv. 7. §-a alapján, akkor őt ezen ellenérték nélküli átadás után – melynek alapja főszabályként a forgalmi érték – áfafizetési kötelezettség terheli, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.
1
55
56
57
62