45 talált állásfoglalás az üzemanyag-elszámolás kifejezésre

Kérdés: Cégünk 1 fő anyagbeszerzővel rendelkezik, aki cégautóval dolgozik. Emellett vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakör például a létesítményvezető, aki napi szinten telephelyéről a központba, vagy a telephelyek között, vagy anyagbeszerzés címén a telephelyen és a településen belül ingázik. A telephelyek és a központ is ugyanazon a településen belül található. Kiküldetési rendelvénnyel – ezekben az esetekben – elszámolható-e a saját gépkocsihasználat költsége?

Kérdés: Kérdésem a saját tulajdonú jármű használatára vonatkozik belföldi kiküldetés esetén. Abban az esetben számolható el adómentesen a kiküldetés útiköltsége, ha a gépjármű saját vagy a házastárs tulajdonában van. Amennyiben a munkavállalónk a szülő forgalmijában mint üzembentartó szerepel, valamint a kötelező biztosítás is a dolgozó nevére szól, fizethetek-e neki kiküldetés költségtérítést?

Kérdés: A polgármesteri hivatal a gépjárműveit vezető gépkocsivezetők számára a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő mértékben kenőanyagot ad ki a hivatal anyagraktárából. A kiadott kenőanyag mennyiségét a negyedéves átlagos futásteljesítményt figyelembe véve határozzuk meg, és azt előlegként adjuk ki. A teljes kiadott mennyiség – feltételezhetően – nem kerül felhasználásra, de azzal a gépjárművezetőket nem számoltatjuk el, mivel a hivatkozott kormányrendelet szerinti mértékig a juttatás igazolás nélkül elszámolható. Helyesen járunk-e el, vagy a megmaradt kenőanyag tekintetében adóköteles bevétele keletkezik a gépjárművezetőnek?

Kérdés: Mely esetekben adómentes a cégautó magáncélú használata?

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?

Kérdés: Intézményünk 1 db személygépkocsit üzemeltet. A gépkocsivezető menetlevelet használ. A tankolásról az intézmény nevére kiállított számlával számol el. Az intézmény úgy határozott, hogy az üzemanyag-megtakarítás nem illeti meg, ill. a túlfogyasztást sem kell megtérítenie. Az analitikus könyvelésben a megtakarított, ill. túlfogyasztott üzemanyagot hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Amennyiben dolgozóink cégautót igényelnek, kötelesek útnyilvántartást vezetni, melyben elkülönítve vezetik a hivatalos, illetve a magáncélból megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás alapján számlát állítunk ki, amely tartalmazza a magáncélú használatra jutó 9 Ft/km költségtérítést és az üzemanyagköltséget. A dolgozó megtéríti a számlát, ezt követően befizetjük az áfát. A cégautók után nem fizetünk cégautóadót. A cégautót használók csak kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak, erről minden hónapban számlát kap intézményünk, melyet kifizetünk, de az áfát nem helyezzük levonásba. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján továbbértékesítésnek minősül-e esetünkben a dolgozónak kiszámlázott üzemanyagköltség, és ez esetben az áfát levonhatjuk-e olyan arányban, mint amilyen mértékben az üzemanyagot kiszámlázzuk?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, az üzemanyagköltség elszámolásánál az igazolás nélkül elszámolható mértékről szóló [60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet] kormányrendelet szerinti alapnorma, futott km és az APEH által közzétett árral vagy a számla szerinti mennyiség és APEH-ár szorzatával helyes-e az elszámolás?

Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) igazgatója az intézet személygépkocsiját több héten keresztül használta mind hivatalos, mind magáncélra, állandóan nála volt és ő is vezette. Ezért ez cégautó? Mi a teendője az intézetnek? És mi a teendője az igazgatónak? Kell-e menetlevelet vezetni? Mi történik abban az esetben, ha az üzemanyagot saját maga fedezte? (Megtett kilométer van, üzemanyagköltség nincs a gépkocsin.)