Kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenésének összegét az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján kell elszámolni.Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint kis értékű tárgyi eszköznek minősül, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Vagyoni értékű jog

Kérdés: 2012-ben megvásároltuk egy szoftver felhasználói jogát határozatlan időre. A szoftvert vagyoni értékű jogként állományba vettük. A programhoz kapcsolódóan egy átalánydíjas szervizszerződésünk van érvényben. A szerződés keretében vállalja a cég a rendszeres karbantartást és hibaelhárítást. A számlán az átalánydíj megnevezés szerepel. A kérdésünk a vagyoni értékű jog karbantartásának, hibaelhárításának, átalánydíjnak a számviteli elszámolására vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-ának (4) bekezdés 9. pontja szerint karbantartás "a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címke:

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre azok sorrendjében válaszolunk.1. A beruházási szállítóhoz kapcsolódóan az átadott azon tárgyi eszközöket, amelyek pénzügyi rendezése nem történt meg 2013. december 31-ig, és emiatt nem kerültek állományba, fel kellett venni az átrendező mérlegben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:    

Terv szerinti értékcsökkenés elszámolási szabályai

Kérdés: Kérem, szívesedjenek összefoglalni, hogy hogyan változott 2014. január 1-jétől az értékcsökkenés elszámolása!
A 200 000 Ft alatti eszközöket minden esetben a tárgyi eszközök között kell kimutatni és az értékcsökkenést egy összegben elszámolni? Vagy továbbra is van mérlegelési lehetősége a szervezetnek, hogy csak abban az esetben kell az 1-es számlaosztályban elszámolni a beszerzést, ha a költségvetési szerv tartósnak minősíti az eszköz használatát, egyébként készletbeszerzés K311, K312 rovatokon?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a tényleges használatnak megfelelően negyedévente kell elszámolni. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési kulcsait a társasági adóról és osztalék­adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 2. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.
Kapcsolódó címke:

Ajándékba kapott vagyontárgy bejelentése

Kérdés: Központi költségvetési szervként adományt kaptunk egy vállalkozástól. Úgy tudom, hogy költségvetési szervként illetékmentességünk van. A támogató azt a feltételt szabta, hogy jelentsük be a kapott a támogatást a NAV-hoz. Valóban be kell jelentenünk? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] Az ajándékozásiilleték-kötelezettség az Itv. 3. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai alapján– ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján keletkezik;– ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.
Kapcsolódó címkék:  

ERA-kód

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközt 2014-től a beruházásokon kell nyilvántartani a K64-en, és az áfa ERA-kódja ebben az esetben a K67 vagy a K351 lesz?
Részlet a válaszából: […] A 2014. évi államháztartási számviteli változások következtében a kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. Nincs lehetőség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.
Kapcsolódó címke:

Szoftver licence

Kérdés: Kérdésünk a szoftverlicenc számviteli elszámolására vonatkozik. Milyen szempontok alapján kerül a licenc dologi, illetve felhalmozási ki­adásként elszámolásra, milyen főkönyvi számon?
Részlet a válaszából: […] A felhalmozási kiadáson belül, az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.
Kapcsolódó címkék:  

Licenc

Kérdés: Intézményünk számítógépeihez több számítógépen alkalmazandó programra licencszerződést kötött. A licenc dologi, illetve felhalmozási kiadásként kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] A felhalmozási kiadáson belül, az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi vendégelőadónak fizetett díj, illetve nyújtott juttatások elszámolása

Kérdés: A 189. lapban megjelent 3582. sz. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni? Milyen bizonylatok, igazolások bekérése szükséges ehhez? Amennyiben további "juttatásként" pl. városnéző buszra vásárolunk neki jegyet, esetleg vendégül is látjuk (éttermi fogyasztás), akkor az intézményünk nevére szóló számlát milyen főkönyvi számra könyvelhetjük?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, amennyiben a konferenciára meghívott vendégelőadók nem kapnak díjazást, velük az intézmény nem létesít megbízási szerződést, a konferenciára meghívott külföldi vendégek szállás, utazás, étkezés, szabadidős program költségét az intézmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] A víziközművek a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak. Amikor az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre adja át a víziközművet a kijelölt üzemeltető részére, akkor azt üzemeltetési szerződés megkötésével egy­idejűleg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
8
9
10
…
14