137 talált cikk a vagyoni értékű jog kifejezésre

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társasági formában működő leányvállalat beolvad részvénytársasági formában működő anyavállalatába (az anyavállalat a beolvadáskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany). Álláspontunk szerint, amennyiben a beolvadás kapcsán teljesülnek az Áfa-tv. 18. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott feltételek, akkor az Áfa-tv. hatályán kívüli ügyletről van szó, és a leányvállalatnak a beolvadással kapcsolatban nincs számlakibocsátási kötelezettsége, valamint nem keletkezik áfabevallási és áfafizetési kötelezettsége sem. Helyes ez a meglátás?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre, és azt – mivel a beruházás tulajdonos részére való átadására nem került sor – a könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást tartja nyilván. A gazdasági társaság a munkálatokat tulajdonosi hozzájárulás birtokában végezte. Van-e a jogszabályokban maximalizált határidő, amíg az üzemeltető a könyveiben ezt az idegen tulajdonon végzett beruházást nyilvántarthatja, vagy amíg a felek erről külön nem rendelkeznek, addig a könyvekben ez az állapot fennmaradhat? Az önkormányzatot a beruházás átadásáig terheli-e bármilyen nyilvántartási kötelezettség? A beruházás átadására milyen ajánlott eljárásrend alkalmazandó?

Kérdés: Polgármesteri hivatal weboldalának felújítását rendeli meg. A szerződés szerint a felújításba a portál átalakítása, a meglévő adatok átemelése, helyszíni telepítés, oktatás tartozik. A weboldal forráskódja a fejlesztés lezártával CD-lemezen a polgármesteri hivatal részére kerül átadásra. Milyen rovaton javasolják elszámolni a fent részletezett tevékenységeket?

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?

Kérdés: "A" társaságból kiválással jön létre "B" társaság. Az "A" társaság ingatlan-bérbeadással is foglalkozik, bejelentkezett az áfakörbe. A kiválással létrehozandó társaságban vagyonelemként (jegyzett tőke, eredménytartalék fedezeteként) ingatlanok kerülnek átadásra, amelyeket hasonlóan bérbe kívánnak adni, de a társaság nem akar az áfakörbe bejelentkezni. A kiválással létrehozandó "B" társaság áfamentesen adhatja-e bérbe ingatlanait?

Kérdés: A nyugdíjasházi lakás bérlője és a bérbe adó önkormányzat határozatlan időre lakásbérleti szerződést köt, melynek egyik pontja rendelkezik a szerződés megkötését megelőzően fizetendő bekerülési térítési díjról/bérleti jogdíjról. A szerződésben a nyugdíjasházi lakás bérlője által fizetendő ellenértéket két részre bontva határozták meg, és mindkét jogcímen (a nyugdíjasházi lakásba való bekerülésért térítésként/bérleti jogként, illetve a lakáshasználati jog gyakorlásáért) fizetendő díjat a bérlő ugyanazon szereplő, a bérbe adó önkormányzat részére teljesíti. A bérbevevő tehát pusztán azért köteles megfizetni a bekerülési térítési díjat/bérleti jog díját, hogy egyáltalán megkezdhesse a jog gyakorlását, a továbbiakban pedig, a használat folyamán a használat ellenértékét, a bérleti díjat kell folyamatosan fizetnie. A folyamatos használat ellenértékét, vagyis a bérleti díjakat a használathoz igazodóan, a szerződés indulásakor kifizetett bekerülési térítési díjon/bérleti jog díján felül kell megfizetni. A bérlő a nyugdíjasházban levő önkormányzati lakást albérletbe nem adhatja, csak lakás céljára használhatja, a bérleti jog gyakorlása személyhez kötött, és amennyiben a bérleti szerződést a bérlő felmondja, másik lakás bérletére vagy pénzbeli térítésre jogosult, amely a bekerülés térítéseként fizetett összeg meghatározott része. Mindezek alapján a nyugdíjasház bérleti joga nem forgalomképes. Álláspontunk szerint, amennyiben gazdasági értelemben egy jog átengedésére kerül sor, vagy bármely jogosultságot megszereznek, és az ellenérték fejében történik, az szolgáltatásnyújtásként áfaköteles tranzakciónak minősül az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében. [Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése.]
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?

Kérdés: A 2014. január 1. után beszerzett 200 ezer Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékébe bele kell számítani az állományba vételig felmerült összes költséget (például a szállítási költséget)?

Kérdés: A költségvetési szerv iPadokat vásárolt március hónapban, áprilisban pedig iPad-tokok vásárlása történt készpénzre. Hogyan történik az iPad-tokok könyvviteli elszámolása?

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a közcélú adományozásra vonatkozó előírása nem kizárólag akkor alkalmazandó, ha az adott térítésmentes termékátadás maradéktalanul megfelel a közcélú adomány Áfa-tv.-ben meghatározott fogalmának. E rendelkezés olyan esetben is alkalmazandó, ha más jogszabály az adott térítésmentes esetre az Áfa-tv. közcélú adományozására vonatkozó előírásainak alkalmazását írja elő. Ilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz Vktv., amelynek 8, 10, illetve 79. §-a egyes térítésmentes ügyletek tekintetében kimondja, hogy azok általános forgalmi adózás szempontjából közcélú adománynak minősülnek. Víziközmű-hálózat üzemeltetéséhez átvett targonca és szoftver esetében is alkalmazható-e a fenti szabály, vagy az csak a víziközmű-hálózat térítésmentes átvételére vonatkozik?

Kérdés: Városunk önkormányzatának képviselő-testülete a városunkban működő egyik múzeumot mint önálló jogi személyiségű intézményt megszüntette. A megszüntető okirat úgy rendelkezik, hogy az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a közfeladat ellátása tekintetében utódszervezete egy nonprofit kft. lesz. A múzeum által a megszűnés napjáig végzett adóköteles tevékenységet a megszűnést követő első naptól a nonprofit kft. végzi tovább, ugyanazon helyeken, a múzeum által korábban beszerzett eszközökkel. A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a múzeum jogutód nélkül szűnt meg. Alkalmazhatjuk-e az Áfa-tv. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt mentesítő szabályt? Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés alkalmazható, mivel a megszüntető okirat értelmében a közfeladat ellátása tekintetében a múzeum utódszervezete a nonprofit kft. lesz, és ebből következően áfafizetési kötelezettségünk nem keletkezik.