568 talált cikk a köztisztviselő kifejezésre

Kérdés: Hivatalunk jegyzője szülési szabadság és gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságát fogja tölteni (tervezetten a gyermek 2 éves koráig), vagyis tartósan akadályoztatottá válik. Van-e jogi akadálya annak, hogy a hivatalnál alkalmazásban álló aljegyző mellett határozott időre, helyettesítés céljából jegyzői vagy jegyzői referensi álláspályázatot hirdessünk meg? Amennyiben nincs mód jegyzői kinevezésre, és sikerül kineveznünk egy jegyzői referenst, aki feladatait tekintve jegyzői munkakört látna el, vajon rendelkezne-e munkáltatói jogkörrel, vagy ez esetben az aljegyző veszi át a hivatal vezetőjének teljes hatáskörét? Továbbá arra az esetre is kérnénk állásfoglalást, hogyan járjunk el akkor, ha az aljegyző nem vállalja a hosszú távú helyettesítést.

Kérdés: Önkormányzatunk az Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjas dolgozót foglalkoztat. Jól gondoljuk, hogy ez esetben mind a nyugdíj, mind pedig a munkabér megilleti a dolgozót?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk tanulmányi szerződést kötött az egyik köztisztviselőjével, iskolarendszerű képzés vonatkozásában. A Költségvetési Levelek 380. számában a 6878. sorszámú kérdésre adott válaszuk alapján az utazási költség kiküldetési rendelvény alapján nem számolható el, jogviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni. A munkavállaló az iskolarendszerű képzés során saját gépjárművel utazik a képzési helyre. Az így felmerülő költségek megtérítését a tanulmányi szerződésben vállalta a hivatalunk.
1. Az utazási költség jogviszonyból származó jövedelemként történő megtérítését ilyen jellegű analitikával, alátámasztó dokumentummal szükséges igazolni?
2. Az iskolarendszerű képzés során napidíj jár-e a munkavállalónak?

Kérdés: Főállású polgármester jubileumi jutalmához kérjük véleményüket az alábbi jogviszonyok tekintetében:
– Kereskedelmi Szövetkezet; 1982. 07. 01. – 1982. 09. 30; 0 év 3 hó 0 nap; betanított eladó
– Fémipari Szövetkezet; 1982. 10. 04. – 1991. 01. 04.; 8 év 3 hó 1 nap; gépkönyvelő
– Megyei Munkaügyi Központ; 1991. 01. 08. – 1991. 07. 07.; 0 év 6 hó 0 nap; álláskeresési támogatás (munkanélküli-ellátás, -segély)
– Bt.; 1992. 04. 01. – 1992. 07. 31.; 0 év 4 hó 0 nap, 0 év 3 hó 0 nap; eladó
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2005. 02. 07. – 2005. 05. 31.; 0 év 3 hó 25 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2005. 06. 15. – 2005. 09. 15.; 0 év 3 hó 1 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 03. 01. – 2006. 06. 15.; 0 év 3 hó 15 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 06. 19. – 2006. 06. 30.; 0 év 0 hó 12 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 07. 01. – 2006. 09. 30.; 3 hónap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 10. 03. – 2006. 11. 30.; 1 hó 28 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2006. 12. 05. – 2007. 02. 16.; 2 hónap 12 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2007. 03. 01. – 2007. 04. 22.; 1 hónap 22. nap; közfoglalkoztatás
– 2007. 04. 23. – 2014. 09. 30.; köztisztviselő
– Települési önkormányzat; 2014. 10. 01-től jelenleg is; polgármester.
Ez összesen: 18 év 8 hónap.

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?

Kérdés: A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keret-összeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés: Köztisztviselő kollégánk ez év december 15-ével szeretne a nők 40 éves jogosultsággal nyugdíjba menni. A 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultságát viszont csak december 25-én érné el. Ebben az esetben van-e mód arra, hogy a köztisztviselő részére az esedékesség előtt kifizessük a 40 éves jubileumi jutalmát?

Kérdés: Polgármesteri hivatal által foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő jogviszonya megszűnhet-e áthelyezéssel az önkormányzat által fenntartott intézményhez közalkalmazotti jogviszonyba? Ha igen, határozott időre vagy végleges áthelyezéssel?

Kérdés:

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória. 
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez? 
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?

Kérdés: Polgármesteri hivatal mint munkáltató tanulmányi szerződést kötött a köztisztviselőjével. A képzés iskolarendszerű képzés, a köztisztviselő hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel.
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?