Ingatlan-bérbeadási tevékenység

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója ingatlan-bérbeadási tevékenységet kíván folytatni. 10%-os költséghányad alkalmazásával szeretné az adót megfizetni. A bérbeadási tevékenység végzése kapcsán, ha a kiadni kívánt ingatlan és az általa bérelt ingatlan is Budapesten található, de másik kerületben, akkor alkalmazható-e az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabály?

Részlet a válaszából: […] bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. A hivatkozott rendelkezés alapján tehát a bérelt ingatlan esetében feltétel az, hogy más településen legyen, mint a kiadott ingatlan, és mindkét szerződés időtartama[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:    

Óvodai dolgozók bérének felülvizsgálata

Kérdés:

Az óvoda intézményvezetője kérte a bérek felülvizsgálatát, véleménye szerint az óvónőknek kevesebb bér lett megállapítva, mint amennyi jogszabály szerint járna nekik. A KIRA-rendszer a besorolásuk szerinti vetítési alapként a 174,5%-ot rögzíti, azonban a vezető óvónő szerint ezt 180%-kal kellett volna számolni.
Az Nkt. 65. § (1) bekezdés: A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
d) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
e) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
f) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 120 százaléka,
b) alapfokozat esetén 180 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 200 százaléka.
Fenti jogszabályt úgy értelmezem, ha teljesítményt értékelnek, akkor nem lehet kevesebb a vetítési alap a 174,5%-nál. Azonban a 180%-ot csak a teljesítményértékelést követően kaphatják meg? Vagy ettől el lehet tekinteni? Az óvónő nyilatkozata alapján náluk sem minősítés, sem teljesítményértékelés nem történt.

Részlet a válaszából: […] ezt akkor is el kell érni, ha a munkáltató csökkentést alkalmaz a teljesítmény értékelése alapján. A teljesítmény értékelése egy tanévre szól, szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Tehát a munkáltató a besorolás szerinti illetményt nem csökkentheti a meghatározott mérték alá. A csökkentésnek összefüggésben kell állnia a teljesítményértékelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:    

30 év alatti anyák adóalap-kedvezménye I.

Kérdés:

Melyik hónaptól jogosult kedvezményre az a 30 év alatti nő – önkormányzatunk alkalmazottja –, akinek a magzata a 91. napot 2022. évben töltötte be, de a gyermek 2023-ban születik meg?

Részlet a válaszából: […] fiatal anya veheti igénybe, aki 2022. december 31-e után, de legkésőbb a 30. életéve betöltését megelőző napon magzata, vér szerinti gyermeke vagy örökbe fogadott gyermeke után családi kedvezményre lesz jogosult, vagyis 2023-ban gyermeket vállal. A várandós nő a magzat fogantatásának 91. napjától a gyermek megszületéséig jogosult a családi kedvezményre. A gyermeke megszületését követően pedig azért válik családi kedvezményre jogosulttá, mert a gyermek után családi pótlékra lesz jogosult. A kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdése alapján jogosultsági hónapnak az számít, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága az 1. § (2) bekezdése szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. Figyelemmel a kormányrendelet 5. §-ában foglaltakra,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Ivóvíz-gerincvezeték cseréje

Kérdés:

Az önkormányzat időszakonként építési rekonstrukcióról szóló számlát kap a regionális víziközmű-szolgáltatótól. A számla és a hozzá tartozó bizonylatok a településen elvégzett ivóvíz-gerincvezeték és tolózár cseréjéről szólnak. Felújításként vagy karbantartásként szükséges szerepeltetni a könyvekben a cserét?

Részlet a válaszából: […] szakaszos vagy teljes hosszban történő cseréje esetén, ha csak a vezetéket cserélik, a vezetéket megszakító tolózárakat, nyomásszabályozókat, fogyasztásmérőket, aknákat, amelyek külön-külön egyedi tárgyi eszköznek minősülnek, nem cserélik ki, akkor a csere felújításnak minősül. Ha vis maior miatt válik szükségessé a vezetékcsere,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címkék:    

M30-as lapok kiosztása

Kérdés:

Iskolánk a bérszámfejtő programunkhoz kapcsolódó webfelületre tölti fel a havi bérjegyzékeket, valamint a szabadságigénylések is ezen a rendszeren keresztül történnek. A felületre minden dolgozó a munkahelyi e-mail-címével és egy általa választott jelszóval tud belépni. A webalkalmazás előfizetésekor azt az információt kaptuk, hogy elérhető lesz benne az M30-as igazolás is, azonban kiderült, hogy továbbra is papíralapon kell kiosztanunk azokat a munkavállalók részére. Megkérdeztem a fejlesztőktől, hogy miért van így, amire azt a választ adták, hogy az M30-as lap aláírásköteles, így mégsem fejlesztették le azt az említett webfelületre. Szabályos lenne, ha a nyomtatványokat az intézményvezető elektronikus aláírásával ellátva töltenék fel a webfelületre, ahonnan a munkavállaló bármikor letöltheti, kinyomtathatja magának? Így a munkavállaló nem írja alá a dokumentumot, de bizonyíthatóan eljut hozzá.

Részlet a válaszából: […] meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti. Az összesített igazolás – a Pp. által meghatározott feltételeknek megfelelő – elektronikus formában való előállításához a munkáltatónak olyan informatikai megoldást kell kialakítania, amelynek segítségével igazolható, hogy az összesített igazolást a munkáltató 2022. január 31-éig kizárólag az érintett munkavállalónak hozzáférhetővé tette. Az összesített igazolás elektronikus hozzáférhetővé tételén túl biztosítani kell, hogy azt a munkavállaló – kérésére – papíralapon is megkaphassa. Ilyen esetben egy papíralapú példányt szükséges átadni a munkavállalónak, amelyen a munkáltató cégszerű aláírással igazolja, hogy az igazolás tartalma megegyezik a hiteles, elektronikus formában kiállított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címkék:    

Szociális asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozó besorolása

Kérdés:

Szociális asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozó érettségivel és 54 8933 02 azonosító számú szociális asszisztens képesítéssel rendelkezik, FEOR-száma: 3511. Eddig "D" fizetési osztályba volt sorolva, de felmerült az esetleges "E" fizetési osztályba való sorolása is. Melyik besorolás szerint foglalkoztassuk az alkalmazottat?

Részlet a válaszából: […] rendelet magyarázata szerint "E" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörökben foglalkoztatottakat, így pl. szociális asszisztens képesítéssel rendelkezőket. A Kjt. kimondja, hogy az emelt szintű szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni. Az 54-es kezdetű, megjelölt képesítés emelt szintűnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
1
11
12