Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése
Kérdés
1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. február 21-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1310
[…] foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő. Ezeken túlmenően a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kell még venni a következőket a Kjt. 87/A § (3) bekezdése alapján: – a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely idő alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, – az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá – a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött időt. A jogalkotó csak a fizetési fokozat megállapításakor engedi meg ez utóbb meghatározott két időtartam figyelembevételét, az általános jogviszony számítása során nem. Így azt a következtetést kell levonnunk, hogy a jelenleg hatályos Kjt. a jubileumi jutalomra jogosító időtartam megállapításakor nem engedi figyelembe venni pl. az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony időtartamát. A munkáltatónak a nyugdíjazás címén való felmentéskor az alábbi kérdéseket kell megvizsgálnia és a felmentendő közalkalmazottra vonatkozóan meghatároznia: – Felmentési idő. A felmentési idő legrövidebb tartama hatvan nap. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján a Kjt. 33. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ez az idő meghosszabbodik, azonban hosszabb felmentési idő a felek megállapodásából vagy a kollektív szerződésből is következhet. Leghosszabb tartama megállapodásból eredően sem lehet nyolc hónapnál több. – Munkavégzés alóli mentesítés. Felmentés esetén a közalkalmazottat legalább a felmentési idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól, a munkáltató ettől a közalkalmazott javára eltérhet. Ezen időtartamra átlagkereset illeti meg a munkavállalót. – Szabadság megváltása. Az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján, ha a jogviszony megszűnésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg a közalkalmazott, akkor azt pénzben meg kell váltani. Általános szabályként kell megemlíteni, hogy ha a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe a közalkalmazott annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a jogviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg. – Jubileumi jutalom. A válasz első részében foglalkoztunk a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításának kérdésével. Tekintsük most át, hogy a jogosító idő megléte esetén […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. február 21-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1310
[…] foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő. Ezeken túlmenően a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kell még venni a következőket a Kjt. 87/A § (3) bekezdése alapján: – a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely idő alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, – az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá – a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött időt. A jogalkotó csak a fizetési fokozat megállapításakor engedi meg ez utóbb meghatározott két időtartam figyelembevételét, az általános jogviszony számítása során nem. Így azt a következtetést kell levonnunk, hogy a jelenleg hatályos Kjt. a jubileumi jutalomra jogosító időtartam megállapításakor nem engedi figyelembe venni pl. az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony időtartamát. A munkáltatónak a nyugdíjazás címén való felmentéskor az alábbi kérdéseket kell megvizsgálnia és a felmentendő közalkalmazottra vonatkozóan meghatároznia: – Felmentési idő. A felmentési idő legrövidebb tartama hatvan nap. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján a Kjt. 33. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ez az idő meghosszabbodik, azonban hosszabb felmentési idő a felek megállapodásából vagy a kollektív szerződésből is következhet. Leghosszabb tartama megállapodásból eredően sem lehet nyolc hónapnál több. – Munkavégzés alóli mentesítés. Felmentés esetén a közalkalmazottat legalább a felmentési idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól, a munkáltató ettől a közalkalmazott javára eltérhet. Ezen időtartamra átlagkereset illeti meg a munkavállalót. – Szabadság megváltása. Az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján, ha a jogviszony megszűnésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg a közalkalmazott, akkor azt pénzben meg kell váltani. Általános szabályként kell megemlíteni, hogy ha a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe a közalkalmazott annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a jogviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg. – Jubileumi jutalom. A válasz első részében foglalkoztunk a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításának kérdésével. Tekintsük most át, hogy a jogosító idő megléte esetén […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
