Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. február 24-én (109. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2301

[…] érinti a módosító jogszabállyal érintett, az alapjogszabályba beépült rendelkezést, ezért a módosító jogszabály hatályon kívül helyezése ne tévesszen meg senkit. Ilyen technikai egyszerűsítést végeztek el egyes kormány- és miniszteri rendeletek vonatkozásában a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelettel. A központi költségvetési szervek esetében is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 53. § (1) bekezdésében leírt szabály alkalmazandó, amely rendelkezik az immateriális jószág és a tárgyi eszköz esetében azokról az esetekről, amikor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Ezen esetek közé tartozik, amikor az immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan magasabb annak piaci értékénél. A terven felüli értékcsökkenést a mérlegtételek értékelésekor, a mérleg elkészítését megelőzően kell elvégezni. Az immateriális jószág, tárgyi eszköz egyedi értékelése úgy történik, hogy az államháztartási szervezet egyedileg összehasonlítja a könyv szerinti értéket a piaci értékkel, és ha az utóbbi jóval alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor terven felüli értékcsökkenést számol el. Az év végi értékelés során, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott mértéket, akkor azt jelentős összegű eltérésnek kell tekinteni. De ha az államháztartási szervezetek úgy döntenek a számviteli politikájukban, hogy az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a jogszabályban meghatározott leírási kulccsal számítva, teljes időtartam alatt fogják használni, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál a fent leírtakat nem kell alkalmazni az eszközök év végi értékelésekor. Abban az esetben is terven felüli értékcsökkenést […]