Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. november 5-én (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6429

[…] közalkalmazotti jogviszonyáról.)Az előzőekhez kapcsolódva, a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésében szereplő kitétel, miszerint a nyugdíjjogosultság megszerzését, mint a felmentés feltételét „legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő” közalkalmazottra vonatkozik a szabály, a férfi kolléga esetén szintén nem alkalmazható. Vagyis esetében a főszabály érvényesül: a felmentés közlésére akkor kerülhet sor, és így a felmentési idő is legkorábban csak akkor kezdődhet el, amikor a felmentés oka már fennáll – azaz az érintett a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a legalább 20 év szolgálati idővel is rendelkezik. Ebből következően a felmentési idő már a nyugdíjjogosultság megszerzése utáni időszakra fog esni.Fontos kiemelni, hogy az öregségi nyugdíj esetén a nyugdíjjogosultság mint felmentési ok megáll akkor is, ha a közalkalmazott nem kérte a nyugdíjjogosultsága megállapítását a nyugdíjfolyósító szervtől, hiszen az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 294. §-ának (2) bekezdése az öregségi nyugellátás esetén nem szabja a nyugdíjjogosultság fennállásának feltételéül, hogy azt a hatóság végleges határozatával meg is állapítsa. Elegendő az életkor betöltésének és a 20 évvel rendelkezésnek a ténye, amiről a munkáltató maga is meggyőződhet a felmentés közlése előtt.A Tny. 64. §-ának (2) bekezdése kimondja: „a (nyugdíj)igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.” Magyarán, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatára betöltése után 6 hónappal, vagy még később kéri a nyugdíja megállapítását, akkor nemcsak a jövőre nézve állapítják meg számára a nyugdíjat, hanem legfeljebb 6 hónapra visszamenőlegesen is megkapja azt (mintha korábban igényelte […]