196 talált cikk az adatszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az Ámr. 100. § (1) bekezdés a) pontját hogyan értelmezzük helyesen? Az csak a kötelezettségvállalás jogkörét jelenti, vagy az utalványozás jogkörét is, azaz a megállapodást lehet-e úgy kötni, hogy az utalványozást az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél végzik?

Kérdés: Az új Ámr. szerinti képesítési előírásokkal kapcsolatban tenném fel kérdésemet. Iskolai végzettségem közgazdasági érettségi, közgazdász gazdasági informatika szakon főiskolai diploma, illetve OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés vállalkozói szakon. 1997 júliusától dolgozom polgármesteri hivatalnál köztisztviselőként, gazdálkodási területen, a diplomát 2004. év végén, a mérlegképes szakképesítést 2007 áprilisában szereztem meg. 2010 májusában vettek fel a regisztrált mérlegképes könyvelők névjegyzékébe, mivel a hároméves gyakorlat is szükséges a regisztrációhoz. A polgármesteri hivatalnál mint gazdálkodási ügyintéző dolgozom, végzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat (könyvviteli feladatok, kontírozás, beszámolókészítés stb.), de vezetői kinevezésem nincs. A hivatal végzi az önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatait a munka- és bérügyi feladatok kivételével. Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 18. § (1) bekezdése szerinti képesítési előírás vonatkozik-e rám, vagyis szükséges-e a mérlegképes könyvelő államháztartási szak elvégzése, vagy az csak az új kinevezésekre értendő, illetve hogy polgármesteri hivatal esetében ki minősül gazdasági vezetőnek, amennyiben nincs arra vonatkozóan konkrét kinevezés?

Kérdés: Megyei fenntartású oktatási intézmény vagyunk. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. Tavaly 2009. május 31-vel a gazdasági vezető lemondott. Ezután az intézményvezetőnek a fenntartó azt az utasítást adta, hogy a gazdasági vezető kinevezése a fenntartó által történik, ami azóta sem történt meg. Az intézmény vagy a fenntartó kötelessége a gazdasági vezető pótlása, kinevezése, és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? A másik kérdés, hogy tavaly decemberben létszámleépítésként – miután a gazdasági vezetői álláshely hosszabb ideje nem volt betöltve – szóbeli tájékoztatásban erre hivatkozással a fenntartó elvonta ezt az álláshelyet. A közgyűlési határozatban azonban nem volt megnevezve az elvonni kívánt munkakör, csak az, hogy 1 fő szakmai létszámmal csökkenti az intézményünk engedélyezett létszámát. Az idei költségvetést már e munkakör bére nélkül terveztük. Így az idén az anyagi fedezet sem áll rendelkezésre, hogy helyettesítéssel vagy megbízással ennek a munkakörnek a feladatát valaki hivatalosan elvégezhesse. Beszámolókat, bevallásokat a könyvelők elkészítik, és aláírás nélkül adják be a fenntartónak tavaly május 31-óta. Kinek és hogyan kellene feloldani ezt a szabálytalan és jogellenes működést?

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményeit tekintve, ki minősül gazdasági vezetőnek, ki gazdasági igazgatóhelyettesnek, és ki lehet a gazdasági igazgató? Mi és ki határozza ezt meg?

Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?