335 talált cikk az adólevonási jog kifejezésre

Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy nonprofit kft.-je, amelynek a fő tevékenységi köre: televízió-műsor összeállítása, szolgáltatása. Tevékenységi köreink között szerepel még többek között folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, fénymásolás, hírügynökségi tevékenység, hangfelvétel készítése.
Bevételei két forrásból keletkeznek:
1. Árbevétel szolgáltatásnyújtásainkból, ahol minden esetben általános forgalmi adót számítanak fel.
2. Az alapító önkormányzattól kapott működési támogatás, melyet egyéb bevételként könyvelnek le.
Kérdésem, hogy a kft. szolgáltatásnyújtásait terhelő fizetendő általános forgalmi adóval szemben teljes mértékben levonható-e a beszerzéseiket (újság szerkesztése, közüzemi díjak, bérleti díjak, irodaszerek, kameralámpák) terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adó?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 151. számában (2011. augusztus 9.) a 2955. kérdésszámra adott válaszukat úgy értelmeztük, hogy a gázvezeték-elosztó rendszer bérbeadásra is alkalmazandó. A bérbevevő – mivel önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra adómentességet választott – vitatja ezt. Helyesen gondoljuk, és esetleg a NAV által kiadott állásfoglalás kapcsolódik-e ehhez a kérdéshez?

Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény. Költségvetési támogatásként kapjuk az önkormányzattól az állami támogatást és a kiegészítő költségvetési támogatást. Áfakörbe tartozunk, minden szolgáltatásunk után áfát számolunk fel. Minden költségünk után visszaigényeljük az áfát. Kérdésem, hogy arányosítani kellene, vagy továbbra is él, hogy az intézményfinanszírozás nem tartozik az arányosítás szabálya alá?

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?

Kérdés: Költségvetési szervek átszervezés következtében átadnak egymásnak eszközöket. Kell-e ez után áfát fizetni, ha igen, akkor milyen esetekben?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.

Kérdés: Intézményünk vállalkozási szerződés alapján fordított adózású számlát állított ki a munkálatokról. Az ezekhez a munkálatokhoz közvetlenül kapcsolódó (minden esetben) kizárólag áfás kiadások adója levonható-e?

Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kapott kompenzációs támogatást, és gépei vásárlásának áfáját is levonásba helyezte. Van-e arra mód, hogy amennyiben az őstermelő kijelentkezik a támogatási körből és visszafizeti a támogatást, akkor büntetés nélkül megkaphatja a beruházása levonható áfáját?