Találati lista:
81. cikk / 329 Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés: Két önkormányzat között ingatlanértékesítés történik. Az ingatlan a tulajdoni lap szerint: művelési ág (kivett megnevezés). Az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja szerint az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. A vevő az általános szabályok szerint adózik. A kérdésem, hogy az eladó ebben az esetben kiállíthat-e az Áfa-tv. 142. §-a alapján fordított áfatartalmú számlát? Abban az esetben, ha kiállíthatja, akkor a vevőnek milyen kötelezettsége és jogosultsága keletkezik?
82. cikk / 329 Továbbszámlázott rezsidíjak áfája
Kérdés: 2013. január 1-je óta a közös önkormányzati hivatal épületének egy részében kapott helyet a járási hivatal. A két hivatal megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy a fenntartással kapcsolatos költségeket milyen arányban viselik. Ez lehet létszámarányosan, területarányosan, tekintettel arra, hogy az épületben csak egy villanyóra, egy gázóra, egy vízóra van. A megállapodás alapján a közös önkormányzati hivatal ezeket a költségeket továbbszámlázza a járási hivatal részére. A továbbszámlázott költségek áfája visszaigényelhető-e?
83. cikk / 329 Nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: Hogyan történik a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolása?
84. cikk / 329 Áfaanalitikus nyilvántartás
Kérdés: Az önkormányzatunk által használt programmal előállított áfaanalitikán nem látszik az előzetesen felszámított számlák esetében, hogy melyik tétel levonható, melyik nem. A programban a számlák rögzítésekor jelölni lehet, hogy levonható vagy nem levonható a tétel, de ez a tételes listán nem látszik. A program előállít még egy áfabevallást segítő összesítőt, amelyen adókulcsonként összesítve szerepel a levonható áfa. Megfelel-e így az analitikus nyilvántartás?
85. cikk / 329 Ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező építmény áfája
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor az általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbeadási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?
86. cikk / 329 Parkolási szolgáltatás áfája
Kérdés: Oktatási intézmény épület alagsorában kialakított helyen saját dolgozóknak, hallgatóknak és idegeneknek parkolóhelyet biztosít. Erre saját maga éves parkolókártyát állít ki, melyet a dolgozók és hallgatók kedvezményesen vásárolhatnak meg. A másik eset, amikor az épület körül az intézmény az önkormányzattól területet bérel, és azt parkolóhelyként biztosítja a dolgozóknak szintén kedvezményesen. Erre is kiállítja saját maga a parkolókártyát, amelyet a dolgozók év elején megvásárolhatnak. Az idegeneknek számlát állít ki az intézet, a dolgozóknak nyugtát ad. Kérdésem, hogy mindkét esetben áfát kell-e felszámítani, és azt az adóhatóságnak megfizetni, vagy a második esetben – mint bérlet – áfamentesnek minősül-e? Az egyetem nem választotta az áfakört a bérbeadásra vonatkozóan.
87. cikk / 329 Sportszolgáltatás
Kérdés: Önkormányzat által támogatott egyesületünk sportrendezvényeket szeretne rendezni a jövőben. Terveink szerint többek közt futóverseny rendezése és más egyéb sportszolgáltatás szervezése szerepel, melyre reményeink szerint különböző országokból is érkeznének résztvevők. Külföldi szervezetek is érdeklődnek a programok iránt. Tekintettel arra, hogy a rendezvény finanszírozását a részvételi díjakból képzeljük el, ezért azok Áfa-tv. szerinti megítélését tisztáznunk szükséges. Kell-e áfát fizetnünk, ha a szolgáltatás igénybevevője külföldön adóalany, vagy akkor, ha nem magyar illetőségű magánszemély?
88. cikk / 329 Önkormányzati étkeztetés
Kérdés: Az önkormányzat önállóan működő intézménye az általános művelődési központ, amely saját konyhát üzemeltet. A saját konyhájában gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés, saját dolgozó és külsős vendég ebédétkeztetése történik. A gyerme-kek egy része 100, illetve 50%-os térítési díjat fizet, egy részük ingyenesen étkezik. Az önkormányzat az ÁMK-nak a kedvezményesen étkezők támogatását intézményfinanszírozásként utalja át.
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?
89. cikk / 329 Hajókirándulás, utazásszervezés
Kérdés: Önkormányzatunk a régió turizmusának fellendítésére létrehozott program keretében kapcsolatba került egy főtevékenységként vízi személyszállítást végző zrt.-vel (továbbiakban: XY Zrt.). Az XY Zrt. többek között egynapos hajókirándulásokat is szervez, melyek során saját szolgáltatásokat (hajózás, idegenvezetés), valamint más adóalanyoktól igénybe vett szolgáltatásokat (ebéd, borkóstoló, kisvonat) egyaránt nyújt ügyfelei részére. Az önkormányzat és az XY Zrt. együttműködése, illetve az XY Zrt. tevékenységének támogatása kapcsán kérdésként merült fel, hogy az említett egynapos hajókirándulás utazásszervezési szolgáltatásnak minősül-e az általános forgalmi adózás szempontjából, vagy azokra az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok nem alkalmazhatók, és így az általános szabályok szerint kell megítélni azokat?
90. cikk / 329 Térítés nélküli eszközátadás adózása
Kérdés: Cégünk önkormányzati tulajdonban van. Jelenleg a tulajdonos döntésének megfelelően alakítjuk át tevékenységünket. Ennek keretében a kft. ellenérték nélkül ad át olyan tárgyi eszközöket, amelyek beolvadásos átalakulás során kerültek tulajdonába. (Adót ezekkel a termékekkel összefüggésben nem vontunk le.) Egyes esetekben a tárgyi eszközök átadása az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalásával (tartozásátvállalás) történik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?
