Háztartási méretű kiserőművel kapcsolatos kérdések

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény tetejére napkollektor került felszerelésre az önkormányzat gazdasági intézménye részéről (áfakörbe tartozik). A feleslegessé vált villamos energiát a rendszer a szolgáltató hálózatába visszatáplálja. A szolgáltató számlájában a korábbi visszatáplálást negatív előjelű alap- és áfaértékkel levonásba helyezi. Szükséges-e az intézménynek erről számlát kiállítania, áfát befizetnie? A szolgáltató szabályosan jár-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolása során vélelmezzük, hogy a kérdésben említett napkollektor a Vet. 3. §-ának 24. pontja szerinti háztartási méretű kiserőmű. E rendelkezés értelmében a háztartási méretű kiserőmű olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Önkormányzati szakmai nap részvételi díja

Kérdés: Önkormányzatunk általános művelődési központ (óvoda, étkeztetés, művelődés) intézményének vezetője szakmai napot szervez a környező települések dolgozóinak, vezetőinek. A?résztvevőktől részvételi díjat kíván szedni, melyért étkezést, illetve a szakmai napot biztosítja. Az intézménynek milyen bevétele lesz a részvételi díj?
Részlet a válaszából: […] Az általános művelődési központ által szervezett rendezvény térítési díja áfás bevétel lesz, amennyiben az ÁMK áfaalany. Ha alanyi adómentes, akkor a bevétel beleszámít az alanyi adómentesség értékhatárába.Mindenképpen fontos a személyi jövedelemadó és a levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Alanyi adómentesség megszűnése az értékhatár átlépése esetén

Kérdés: Költségvetési intézményként az Áfa-tv. hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységünkből származó éves bevételünk nem jelentős, ezért ezen tevékenységeinkre évek óta alanyi adómentességet alkalmazunk. Idén először, egy nem várt megrendelés kapcsán – ez egy 800 000 forintos nettó tétel volt – átléptük az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdése szerinti értékhatárt, és elveszítettük az alanyi mentes státuszunkat. Ezt megelőzően 5?500?000 forintnál járt a bevételünk. Kérdésünk, hogy elég csak a 6?000?000 forint feletti összegre, azaz 300?000 forintra felszámítani az áfát, vagy a teljes 800?000 forintot áfás bevételként kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeg. A?191. § (1) bekezdésének c) pontja szerint megszűnik az alanyi adómentesség, ha a tárgy naptári évben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Számla helyes kiállítása

Kérdés: Önkormányzatunk alanyi mentes, és az Áfa-tv. 85-86. §-ai szerinti tárgyi mentes (a tevékenység közérdekű jellegére, valamint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel mentes) tevékenységeket is végez. Amikor számlát bocsátunk ki egy tárgyi mentes tevékenységről, például ingatlan-bérbeadásról, mire kell a számlán helyesen hivatkozni, tárgyi mentességre vagy alanyi mentességre?
Részlet a válaszából: […] A számla kötelező adattartalmát az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg. A 169. § m) pontja kimondja, hogy adómentesség esetében a számlán jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozásnak vagy bármely más, de egyértelmű utalásnak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár változása 2017. január 1-jétől

Kérdés: Önkormányzatunk évekkel ezelőtt alanyi adómentességet választott az Áfa-tv. szerinti közhatalmi tevékenységen kívüli gazdasági tevékenységeire. 2016-ban először fordult elő, hogy az értékesítéseink ellenértéke túllépte az értékhatárt (ami 2016-ban 6 millió forint), ezt a 15 napos határidőn belül be is jelentettük az adóhatóságnak, azóta a számlákat ezeknek a nem közhatalmi tevékenységeknek az ellenértékéről bruttó módon, áfával növelten állítjuk ki. Jól tudjuk, hogy az Áfa-tv. év végi módosítása 6 millióról 8 millióra emelte az alanyi mentesség értékhatárát? Ha igen, akkor önkormányzatunk, annak ellenére, hogy 2016-ban átlépte a 6 milliót, választhat alanyi adómentességet a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2016. december 31-ig hatályos szabályai szerint alanyi adómentességet akkor lehet választani, ha az adóalany a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Víz- és csatornahálózat bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat nem tartozik áfakörbe (alanyi mentes). A víziközmű-szolgáltatás alaptevékenysége az önkormányzatnak. A víz- és csatornahálózat bérbeadásáról szóló számlát áfa felszámítása nélkül állította ki! Helyesen járt el ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Alanyi adómentes adóalany nem állíthat ki bérbeadásról, illetve más szolgáltatásnyújtásról sem áfát tartalmazó számlát, és nem vonhat le előzetesen felszámított adót. Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 6 000 000 forintnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Önkormányzati ingatlaneladás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz mindenekelőtt önkormányzatuk pontos adójogi jogállását kell tisztázni.Önkormányzatuk bejelentkezhetett a NAV-hoz "kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző" szervezetként, illetve választhatott alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az ingyenes ügyletek csak meghatározott feltétellel kerülnek adóztatás alá, abban az esetben, ha az átadó adóalanyt áfalevonási jog illette meg az átadott termékkel kapcsolatban. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint "Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Alanyi adómentes intézmények elszámolása

Kérdés: Múzeumunk 1-es adószámmal rendelkező, általános forgalmi adó szempontjából alanyi adómentes körbe tartozik. Emiatt nincs áfabefizetési kötelezettségünk és előzetesen felszámított áfalevonási jogunk, követelésünk sincsen. Jól gondoljuk, hogy az Áhsz. 48. §-ának (1) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak ránk, mivel nincs mit elszámolnunk a 364. Általános forgalmi adó elszámolása nevű számlacsoportban, illetve ez alapján a költségvetés tervezésénél, összeállításánál és könyvelésénél sem szükséges megbontanunk nettó és áfa kiadásra-bevételre? Válaszukban kérem jelöljék, hogy mely jogszabály hivatkozik erre!
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzügyi számvitelben kell elszámolni az Áht. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti gazdasági események hatását. Ez az előírás valamennyi költségvetési szervre vonatkozik, azok áfa adójogi jogállásától függetlenül. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.
1
5
6
7
15