82 talált cikk a befektetett eszközök kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk kazánt vásárolt bruttó 1 300 000 Ft-ért, de nem a vagyonhasználatában lévő ingatlanába lesz beszerelve, hanem átszámlázza megállapodás alapján a kazán értékének 60%-át egy hónapon belül. Hogyan lehet helyesen elszámolni a költséget és a bevételt? Az áfát nem visszaigényelhetőként állítanánk be a beszerzéskor. Kell-e értékesítéskor áfásan továbbszámlázni? Kell-e tárgyi eszközként bevenni a nyilvántartásunkba, majd készletté minősíteni, és azután értékesíteni, vagy van egyszerűbb módja is? A beszerzési ár és az értékesítési ár között keletkező 520 000 Ft különbözetet hová kell helyesen könyvelni?

Kérdés: Kérem írjanak a nullás számlaosztály könyvelési szabályairól és tételeiről.

Kérdés: Kérdés: Intézményünktől a fenntartó döntése szerint a köznevelési intézmények működtetése 2016. január 1-jétől új intézményhez került. Ez az új intézmény megkapta a vagyont és a befektetett eszközök tartós használati jogáért kapott bevételelhatárolást. Az a kérdésünk, hogy a befektetett eszközök, illetve az elhatárolás kivezetését hogyan könyveljük az átadónál, illetve az átvevőnél?

Kérdés: A Gyermekjóléti Központ munkaruha címén évi 10 000 Ft-ot térít meg az egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, amelyről az intézmény nevére kiállított számlát kér, és amely alapján történik a költségtérítés kifizetése. Abban az esetben, ha a számla végösszege magasabb, mint 10 000 Ft, hogyan történik a könyvelése? Miként kell kezelni a számla áfatartalmát? Probléma-e, hogy a számla magasabb összegről szól, mint a munkavállalónak kifizetett rész?

Kérdés: Intézményünk nagy értékű (200 E Ft feletti), 1 éven túl használandó eszközt szerzett be. Könyvelése a klasszikus módon történt, előleget nem fizettünk:
1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték T0021 – K05642
b) Általános forgalmi adó T0021 – K05672
2. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték T05642 – K0021
T0022 – K05642
b) Általános forgalmi adó T05672 – K0021
T0022 – K05672
3. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerint
a) Nettó összeg T11/151 – K4216
b) Levonható előzetesen felszámított áfa T36412 – K4216
4. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó összeg T05643 – K003
b) Általános forgalmi adó T05673 – K003
5. A számla bruttó összege kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint T4216 – K32/33
6. Aktiválás a használatbavételkor a pénzügyi számvitel szerint T131 – K151
Szükség van-e további könyvelési lépésekre? A beszerzésnek (vagyonnövekedésnek) meg kell jelennie a “nemzeti vagyon változásai” között a Forrás oldalon? Ha igen, milyen könyvelési lépéssel?

Kérdés: 2016. december havi teljesítésű (mind a számla szerinti teljesítési időpont, mind a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma 2016. 12. 15.) beruházási számla, melynek a kifizetése 2017 januárjában történt meg. Helyesen járunk-e el, ha a számlát 2016-ban befejezetlen beruházásként kezeljük, azt nem aktiváljuk a műszaki átadás-átvétel dátumától függetlenül, tekintettel arra, hogy a költségvetési számvitel szerint a beruházási kifizetés áthúzódott 2017. évre. Ennek oka, hogy a Forrás SQL rendszerben az Eszköz modul a Pénzügy modullal pénzforgalmi egyeztetést végez, és a 2017. évben kifizetett összeggel eltérés mutatkozik, valamint a beszámolóban, mérlegjelentésben is.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre, és azt – mivel a beruházás tulajdonos részére való átadására nem került sor – a könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást tartja nyilván. A gazdasági társaság a munkálatokat tulajdonosi hozzájárulás birtokában végezte. Van-e a jogszabályokban maximalizált határidő, amíg az üzemeltető a könyveiben ezt az idegen tulajdonon végzett beruházást nyilvántarthatja, vagy amíg a felek erről külön nem rendelkeznek, addig a könyvekben ez az állapot fennmaradhat? Az önkormányzatot a beruházás átadásáig terheli-e bármilyen nyilvántartási kötelezettség? A beruházás átadására milyen ajánlott eljárásrend alkalmazandó?

Kérdés: Intézetünk – központi költségvetési szerv – 2016. 08. 31-ével megszűnt, jogutódlással beolvadt az EMMI-be. Feladataink közé tartozott az uniós programok számviteli elszámolása is, többek között a követelések kezelése és nyilvántartása forintban és devizában is.
A követeléseket egy közalapítványnak adjuk át. Szeretnénk segítséget kérni a követelés és a hozzákapcsolódó értékvesztés teljes körű kivezetésének könyvelésében.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?

Kérdés: Településünkön a nemzetiségi önkormányzat az általános iskola fenntartója. Az épület, amelyben az iskola működik, a helyi önkormányzat tulajdona, és megállapodás alapján ingyenes használatra biztosítja a feladat elvégzéséhez a nemzetiségi önkormányzat részére. A nemzetiségi önkormányzat pályázat útján 2,5 millió forintot nyert az iskolaépület padlózatának felújítására, mellyel el kell majd számolnunk. A pályázat szerint a számlák a nemzetiségi önkormányzat nevére szólnak. Mi a helyes könyvelése a felújításnak, ha az épület, amelyen végzik, nincs a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában?