100 talált cikk a béren kívüli juttatás kifejezésre

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, és szeretnénk júniustól SZÉP kártyát igényelni. Januárra visszamenőleg is utalhatjuk júniusban az étkezésre fordítható 12 000 Ft-ot, vagy csak júniustól decemberig adhatjuk? Egy hónapban mekkora összeget utalhatunk a SZÉP kártyára? Lehet-e dolgozónként más és más az összeg?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott Széchenyi Pihenőkártya egyes alszámláira meghatározott összegeket lehet utaltatni, amennyiben több munkáltatója van a munkavállalónak, akkor nyilatkozni szükséges. Amennyiben az értékhatár(oka)t meghaladó utalás történik, terhel-e valakit szankció?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?

Kérdés: A béren kívüli juttatásként adható munkahelyi étkeztetéssel kapcsolatosan nem egyértelmű számunkra annak megítélése, hogy a "kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó étkezőhely" kritérium minden esetben feltétel, vagy csak az étkezésre jogosító utalvány alkalmazása esetén.

Kérdés: Mint munkáltató a nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak szeretnénk ajándékot adni, aminek értéke meghaladja a 15 000 Ft-ot. Könyvvitelileg mik a teendőim az adóköteles résszel?

Kérdés: Intézményünk a szociális gondozóként foglalkoztatott alkalmazottai részére helyi utazási bérletet biztosít, mert az a napi munkavégzésükhöz szükséges.

Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?

Kérdés: Munkáltatónk béren kívüli juttatásként internetutalványt ad dolgozóinak. A számlával történő elszámolás során milyen adattartalommal kell rendelkeznie a számlának? Megfelelő-e, ha a számlából nem tűnik ki az utalvány regisztrációjának ténye, azonban az igen, hogy az internet díja mennyi, és hogy eléri vagy esetleg meghaladja a juttatott utalvány értékét? A regisztrációról a számla mellé, a szolgáltató által megküldött elismervényt tud hozni a dolgozó.

Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?

Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: – Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? – Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?