Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...ezzel kapcsolatos kiadások megjelenítése kapcsán nincs könyvvezetési kötelezettsége.Viszont az értéknövelő felújítást, pótlólagos beruházás kiadásait az önkormányzat számolja el az önkormányzat költségvetésének terhére. Ha a megállapodásban úgy rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Önkormányzati társulások víziközmű-beruházásának átadása az ellátásra kötelezettnek

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.
Részlet a válaszából: […] ...E jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben az önkormányzati társulások tulajdonában álló, folyamatban lévő, illetve befejezett beruházások tulajdonosa a Vksztv. rendelkezései szerint változik. E tulajdonosváltozáshoz kapcsolódóan önkormányzati társulások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Ingatlanértékesítés és áfalevonás

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő kft.-n (továbbiakban: Társaság) keresztül 50%-os részesedéssel részt vett egy ingatlanfejlesztési projektben, melynek eredményeként egy 25 lakásos ingatlan került létrehozásra. A kft. még a projekt megindulása előtt, 2009. január 1-jével választotta az általános szabályokat az áfa vonatkozásában (bérbeadásra és eladásra egyaránt). A beruházáshoz kapcsolódó használatbavételi engedélyek már két évnél régebbiek. A laká­sok az alkalmazandó 27%-os áfakulccsal gyakorlatilag eladhatatlanok. Kérdésünk, van-e valami lehetőség arra, hogy a kft. év végével átálljon az áfamentes értékesítésre anélkül, hogy az építés során korábban visszaigényelt áfát vissza kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany abban a mértékben vonhatja le a beszerzéseihez kapcsolódó elő­zetesen felszámított áfát, amilyen mértékben az adott terméket, szolgáltatást áfaköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Parkosítás

Kérdés: A kérdésünk az egyetemünknél történő park kialakításának, azon belül is a talajcsere, területrendezés, fák, cserjék ültetésének, virágágyás kialakításának, füvesítésnek és az öntözőrendszer kiépítésének számviteli elszámolására vonatkozna, hogyan állapítható meg a bekerülési értéke? Mi a teendőnk, ha a munkálatok év végéig nem történnek meg?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik, hasonlóképpen, mint a füvesítés és a virágágyak kialakítása. A parkosítás bekerülési értékébe tartozó tételek beruházásként kerülnek elszámolásra, és a rendeltetésszerű használatbavételkor, amikor a parkosítás befejeződik, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni – és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi − az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz az önkormányzat mint beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Vis maior

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...nem igényelhető támogatás az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, valamint felújítási előirányzatok pótlására. Kivétel ha a vis maior esemény következtében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Pénzügyi ellenjegyzés III.

Kérdés: Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
– -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
– -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
– -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
– -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
– -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
– -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
– -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
– -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségvállalás dokumentumai a következők lehetnek:– szerződés;– megállapodás;– kinevezési okirat (ebbe a kategóriába sorolandók a különböző jogviszonyokkal kapcsolatos kinevezések, mint például a Ktv., Kjt., Munka Törvénykönyve stb.);– áru vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Termékbeszerzés és szolgáltatásnyújtás áfájának elszámolása

Kérdés: Termékbeszerzéshez, illetve szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó le nem vonható áfát hová kell könyvelni, a beszerzési ár részeként az adott termékbeszerzésre, illetve szolgáltatásra, vagy az 56-osok közé, áfára? Hogyan kell ezt kezelni a kötelezettségvállalások nyilvántartásában? Meg kell bontani a kötelezettségvállalást nettó értékre és áfára, vagy csak a bruttó értékkel számolok egy adott, le nem vonható áfás termékbeszerzést, illetve szolgáltatás-igénybevételt?
Részlet a válaszából: […] ...ahol az áfakulcs is azonos.A felhalmozási kiadásoknál a számlában szereplő áfát szintén külön kell választani a felhalmozási (beruházás, felújítás) kiadástól, és külön főkönyvi számlán kell (18. Felújítások, beruházások általános forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Európai uniós pályázat számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s projektet valósított meg. Hogyan történik a támogatás könyvviteli elszámolása? A projekt keretében létrehozott beruházásnak ötéves fenntartási kötelezettsége van. Önkormányzatunk esetében hogyan kell értelmezni a támogatás tőketartalékba helyezését?
Részlet a válaszából: […] ...– helytelenül – végleges költség­vetési kiadásként jelenítik meg a beszámolóban, akkor úgy látszik, hogy saját beszerzés, illetve beruházás történt, ami nem igaz, nem valós. A következő évben megérkező támogatás támogatásértékű bevételként érkezik, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Szakmai teljesítés igazolása

Kérdés: Szakmai teljesítés igazolására az önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál, mindössze 6 fős költségvetési szervnél, nemzetiségi önkormányzatnál kit lehet, illetve érdemes kijelölni? Itt is a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jelölhető ki? A szerv vezetője jogosult megbízni ezzel a feladattal ezeket a személyeket? Lehet-e ugyanaz a személy egyazon gazdasági esemény tekintetében szakmai teljesítésigazoló és utalványozó is?
Részlet a válaszából: […] ...pályázatok, ahol külső szakértő, szakmai teljesítést igazoló személye is szükséges a pályázat lebonyolításához, illetve nagyobb beruházások is, ahol a műszaki átvételben a műszaki szakember lesz a teljesítési igazoló. Belső szabályozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.
1
35
36
37
60