1098 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézménynél a kis értékű szellemi terméken (szoftverterméken) elvégzett felújítás (upgrade) vagy modulbővítés miatt a mennyiségi analitikából a feltételek fennállása esetén felkerülhetnek-e az értékben nyilvántartott szoftvertermékek közé és hogyan (pl. milyen értékben) történik ez, ha egyedileg, illetve csoportosan vannak nyilvántartva?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Intézményünk üzemanyagkutat üzemeltet a saját (intézményi) gépkocsik és mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez. A Mol megküldi a tankos gázolaj számláját, mi kifizetjük, és az áfát nem igényeljük vissza. A tényleges felhasználás után gépkocsinként és mezőgazdasági gépenként feladás készül. Hogyan történjék a könyvelés, mivel az APEH szerint a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez felhasznált gázolaj áfája visszaigényelhető, de a számlában kifizetett üzemanyag mennyisége csak több részletben kerül felhasználásra. (Áthúzódik más áfabevallási időszakra is.)

Kérdés: Egyik költségvetési intézmény az évekkel ezelőtt vásárolt számítógépeket úgy aktiválta, hogy a monitor, maga a gép, a billentyűzet is egy egységként van nyilvántartva. Időközben a gépen felújításokat végeztek, kicserélték az alaplapot, winchestert, házat, monitort. Ezeket mind-mind ráaktiválták az eredeti bruttó értékre, így van olyan gép, amelyikhez 2 monitor is társul. Hogyan lehet szétválasztani a gépek értékét, ill. hogyan lehetne megoldani a részleges selejtezést?

Kérdés: Önkormányzatunk áfa visszaigénylésére jogosult. Járdaépítés beruházást végeztünk. A beruházás áfáját visszaigényelhetjük-e?

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?

Kérdés: Felsőoktatási intézményünk közbeszerzési eljárás keretében sportcsarnokot bérel, melynek üzemeltetési jogait a tulajdonos ránk ruházta. A csarnokot főként kiállításokra és koncertekre, továbbá sportrendezvényekre és edzésekre (amatőr- és versenysport) adjuk bérbe, utóbbiakon a sporteszközöket is mi szolgáltatjuk. Ezekben az esetekben milyen SZJ-számmal és milyen áfakulccsal kell kiállítanunk a számlákat akkor, ha a bérbeadásra vonatkozóan bejelentkeztünk az áfakörbe, és miként kell eljárnunk akkor, ha nem?

Kérdés: Polgármesteri hivatal adóköteles tevékenysége a gyermekétkeztetés, melyet vásárolt élelmezés útján lát el. Helyesen járunk-e el az arányosításnál, ha a számlálóban az étkeztetésre jutó nettó bevételt, a nevezőben pedig az étkeztetés nettó bevétele + kizárólag az étkeztetésre kapott állami támogatás összege szerepel (nem a teljes állami támogatás, mert az étkezésre juttatott normatíva elkülöníthető)?