Tévesen megfizetett rezsiköltség visszakövetelése

Kérdés: Költségvetési szervünk egy intézmény rezsiköltségeit az önkormányzat által továbbszámlázott költségként fizeti meg. A továbbszámlázásról megállapodást kötött a két költségvetési szerv. 2026 tavaszán feltárásra került az a hiba, hogy 2023 tavaszától nem a megállapodás szerint került továbbszámlázásra a költség, hanem magasabb arányban, ami kifizetésre is került. A számla kiállítója és a befogadója is hibázott. Hogyan tudja a két szerv a hibát javítani, illetve a számszaki hibából adódó tévesen megfizetett költség – meddig és hogyan – visszakövetelhető? Mi lehet a jogi alapja a túlfizetés visszakövetelésének?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összegeket,– az eredeti megállapodás szerinti helyes összegeket,– a keletkezett túlfizetés (különbözet) pontos, időszakonkénti bontását,– a visszafizetés határidejét, vagy a felek megállapodhatnak abban is (Ptk. 6:49. §), hogy a túlfizetés összegét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Korábban értékesített építési telek visszavétele

Kérdés: Az önkormányzat részéről 2024-ben történt építésitelek-értékesítés, amely után az áfát meg is fizettük. Amennyiben 2026-ban visszaadják az ügyfelek a telkeket, a vételár visszautalása során a befizetett áfát levonhatjuk a vételárból (annyival kevesebbet fizetünk vissza), vagy van valami módja annak, hogy a befizetett áfát visszaigényeljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésből nem derül, hogy milyen okból került sor a vételár visszautalására. Amennyiben a szerződés felbontására került sor, vagy elállás történt, akkor az önkormányzatnak ki kell állítania egy érvénytelenítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Jogosulatlanul felvett otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye otthon-teremtési támogatást fizetett alkalmazottjainak (1 M Ft). Éven belül kiderült, hogy az egyik kolléga nem volt jogosult igénybe venni a támogatást, így neki büntetőkamattal együtt vissza kell fizetnie a kiutalt támogatás összegét. A kolléga eleget tett ezen kötelezettségének, és az alábbi bontásban utalta vissza az intézmény számlájára az összeget: támogatás (1 M Ft) + kamat (28,6 E Ft) + túlfizetés (1,4 E Ft). Tekintettel arra, hogy a támogatást az önkormányzatnak a büntetőkamattal együtt vissza kell utalnia a MÁK-nak, szeretnénk kérni, hogy tételesen vezessék le a fenti gazdasági esemény könyvelését. Milyen jogcímen/rovaton könyvelje a bevételtípusokat az intézmény, milyen jogcímen utalja tovább az önkormányzatnak, az önkormányzat milyen jogcímen fogadja az intézménytől a jóváírást, és végül az önkormányzat milyen jogcímen utalja tovább a támogatást és a kamatot a MÁK-nak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A foglalkoztatott által történt visszafizetés esetén költségvetési éven belüli visszafizetéskor az Áhsz. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kell eljárni, azaz az illetményszámfejtési rendszerben számfejtett visszatérítendő otthontámogatás összegét és annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.
Kapcsolódó címkék:      

Felújítás vagy karbantartás?

Kérdés: Intézményünk egyik telephelyén néhány irodában a laminált parkettát járólapra cseréljük. Ebben az esetben ez karbantartásnak vagy felújításnak minősül? Ha felújítás, akkor az árajánlatban szereplő parketta felszedése (bontása) elszámolható-e felújításként, vagy dologi kiadás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eszközök felújítása rovatokon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. A bontás ebbe nem érthető bele, azt dologi kiadásként kell elszámolni.(Kéziratzárás: 2026. 08....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ivókút besorolása

Kérdés: Az egyik óvoda ivókutat vásárolt, amelyet betonozással kellett az udvarra biztonságosan elhelyezni, üzembe helyezni. Ebben az esetben az ivókút építménynek számít-e, és eszerint kell az értékcsökkenést elszámolni? Vagy egyéb gép-berendezésnek kell tekinteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.Ha az ivókút...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa arányosítása

Kérdés:

Önkormányzatunk áfaköteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végez, ezért az előzetesen felszámított áfa tekintetében arányosítást alkalmazunk. Jelenleg egy olyan problémával szembesültünk, amelynek megítélésében szakmai állásfoglalást szeretnénk kérni. A gazdálkodási rendszerünkben az arányosítandó előlegáfa a 364112 – „Adott előleghez kapcsolódó arányosításba vont előzetesen felszámított áfa” főkönyvi számlán kerül nyilvántartásba. Míg a szállítói számláink közvetlen „K” rovatok esetében az arányosítandó áfa a 364124 „Más arányosításba vont előzetesen felszámított levonható áfa” számlaszámon kerül elszámolásra. Az arányosított áfa havi rendezése során azonban azt tapasztaltuk, hogy a rendszer az előleghez kapcsolódó áfarendezést nem a 364112 számlával szemben végzi el, hanem úgy kezeli, mintha az már végszámlás, „K” rovatos tétel lenne, és a 364124 főkönyvi számlát érinti. Ennek következtében a 364124 főkönyvi számlán jelentős negatív egyenleg keletkezik hónap végén, miközben a kapcsolódó végszámla még nem érkezett be, sőt akár még ki sem került állításra, így az arányosítandó előlegáfa továbbra is a 364112-n van. Álláspontunk szerint az előleg áfarészének rendezése csak a végszámla előlegbeszámító (mínuszos) sorának könyvelésekor történhetne meg, miután az előleghez kapcsolódó tételek a végszámlával ténylegesen átvezetésre kerülnek 364112-ről a 364124-re. Egy jelenleg zajló NAV-áfaellenőrzés során azt a megállapítást kaptuk, hogy a NAV álláspontja szerint az előlegszámlában szereplő áfa levonási jogát már az előlegszámla alapján, annak teljesítési feltételei fennállása esetén kell érvényesíteni az arányosítás figyelembevételével. Ebben az esetben a végszámla áfakezelése már lényegében csak technikai rendezést jelenthetne, az előleg és a végszámla közötti elszámolás révén. De a végszámla áfa-visszaigénylésre nem jogosít, mert az előlegszámlával ez megtörtént. Helyes számviteli és áfakezelési megoldásnak tekinthető-e az a rendszerlogika, amely már a végszámla beérkezését megelőzően a 364124 főkönyvi számlán rendezi az előleghez kapcsolódó arányosítandó áfát, és ezáltal negatív egyenleget eredményez? Mivel a NAV elvárása szerint az előlegszámlában kell érvényesíteni az áfa-visszaigénylést, akkor milyen főkönyvi és analitikus kapcsolatnak kell fennállnia a 364112 és a 364124 számlák között annak érdekében, hogy a végszámla beérkezésekor ne keletkezzen indokolatlan negatív egyenleg? A havi és az év végi áfaszámlaszámok rendezése/összevezetése milyen könyvelési lépésekkel történjen meg? Valamint elsősorban arra szeretnénk választ kapni, hogy a NAV által elvárt előlegszintű áfalevonás és az arányosítandó áfa főkönyvi elszámolása milyen könyvelési logika szerint valósítható meg helyesen?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...felszámított levonható és fizetendő általános forgalmi adó összevezetése T36422 – K36412A kérdésben szereplő alábontások a jogszabályban nem szerepelnek, a főkönyvi számok az Áhsz. 51. §-ának (1a) bekezdés alapján saját hatáskörben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címkék:          

Víziközmű rekonstrukciója

Kérdés: A víziközmű-szolgáltató a víziközművagyon használatáért bérleti díjat fizet önkormányzatunk részére. Önkormányzatunk külön számlán kezeli a bérleti díjat. A víziközmű-szolgáltató egyes utcákban a teljes vízvezeték rekonstrukcióját tervezi. Az önkormányzat és a víziközmű-szolgáltató között előzetes egyeztetés a bérleti díj felhasználása tekintetében történt. A víziközmű-szolgáltató vállalja a vízvezeték rekonstruk-cióját. Az útburkolattal kapcsolatos felújítási munkálatokat az önkormányzat végezné el a bérleti díj terhére. A Vksztv. 18. §-ának (1) bekezdése határozza meg a használati díj felhasználásának körét. Az egyeztetésen elhangzottak alapján a Vksztv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével önkormányzatunk felhasználhatja-e a rekonstrukciót követően az érintett útszakaszok teljes körű felújítására a bérleti díjat? A víziközmű-szolgáltató a teljes rekonstrukció után – annak indokoltsága esetén – a teljes útburkolatot a bérleti díj terhére felújíthatja-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...sávra vonatkozik. Az útszakasz „teljes körű” (teljes szélességű vagy hosszúságú) felújítása, amely meghaladja a víziközmű bontásával járó helyreállítási kötelezettséget, nem minősül víziközmű-fejlesztésnek.(Kéziratzárás: 2026. 05....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózása

Kérdés: 10 millió forintot meghaladó munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban, pontosan milyen módon tudja igazolni a magánszemély minden évben az aktuális bevalláskor, hogy éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel csökkent a fennálló tartozás? Ha a kölcsönt például 2025. november közepén kapta a magánszemély, hogyan kell kiszámolni a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső járulékokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:      

Temetési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendszer használatával történik, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását.A kérdésben szereplő alábontás tehát a fentiek alapján az önök által használt pénzügyi-számviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Kulturális központ jegyértékesítési elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézményünk (kulturális központ) terembérleti szerződést köt egy szolgáltatóval, aki az általa bérelt teremben a szerződés szerinti időpontban előadást tart. Az előadásra – a bérlő saját értékesítésén kívül – az intézményünkben is lehet jegyet vásárolni, pl. a megbízó saját online felületének használatával, vagy az általuk előre kinyomtatott jegyek átadásával, jegyárusítási jutalék ellenében. Nem kötünk bizományosi szerződést, a terembérleti szerződés kiegészítéseként a jegyek árusítását, és a jegyárusítási jutalék százalékos mértékét rögzítjük. Ez alapján a jegyárusítási jutalékot (és a terembérletet) kiszámlázzuk a bérlőnek.
Ezek alapján milyen (bizományosi vagy közvetítői) szerződést kell-e kötnünk ahhoz, hogy a jegyárusítási bevétel ne az intézményünk bevétele legyen, és a számla- és a nyugtaadási kötelezettség a megbízót terhelje?
Ha megbízottként áruljuk a jegyeket, a szerződés az intézmény nevére szólhat, vagy a feladat ellátásával megbízott kolléga nevére? (Áfa-tv. 160. § értelmezése.)
A jegyértékesítés elszámolásában kérnénk segítséget. Az átvett és értékesített jegyek elszámolása hogyan történik, a nyugtaadási kötelezettség kit terhel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...intézményüknek a szolgáltató felé. Az értékesített jegyek/nyugták sorszámát, darabszámát, jegytípusonként, jegyárak szerinti bontásban vezetett nyilvántartás szerint el kell számolni. Ezeket a bevételeket elszámolási kötelezettséggel tartja nyilván...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
23