217 talált cikk a bontás kifejezésre

Kérdés: 1. Milyen engedélyek, illetve bejelentések esetén tartozik az építési-szerelési munka a fordított adózás alá 2024-től?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?

Kérdés: Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Kérdés: Intézményünknél beázás, csőtörés történt. A káreseményt jelentettük a biztosítónak, a kártérítés összegének átutalása megtörtént. A helyreállítási munkálatok megkezdődtek. Ezeket a tételeket felújításként vagy karbantartásként kellene könyvelnünk? Az egyik tétel a sószoba bontása, majd helyreállítása. A másik számlán szerepel: festési munkálatok, térburkolat bontása, majd helyreállítása, tűzivízvezeték javítása, csőszerelés, gyermekbútorzat helyreállítása.

Kérdés: 1. Önkormányzatunk TOP PLUSZ pályázatot nyert el. A projekt keretében turisztikai fejlesztés valósul meg, mely magában foglalja a vízi turizmus infrastrukturális fejlesztését (kishajók fogadására alkalmas kikötő létesítése, napkollektoros rendszer telepítése) és közúti infrastruktúra fejlesztését (kiszolgáló út és járdafelújítás, parkolók kialakítása). A fejlesztés egyszerre szolgálja a helyi turizmus élénkítését, továbbá a helyi, valamint a környékbeli lakosság szabadidős és sporttevékenységekre vonatkozó lehetőségeinek bővítését. A pályázati anyagban felsorolásra kerültek azok az ingatlanok, melyeken a beruházás megvalósul, melyhez kapcsolódik a megvalósítani kívánt úszóműves kikötőhely, mely az engedélyeztetést követően lajtsromszámmal kerül azonosításra.
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!

Kérdés: Önkormányzatunk nyert a Helyi gazdaságfejlesztés című TOP_PLUSZ-os pályázaton. A megítélt támogatási összeg nettó összeg, az áfa nem elszámolható költség a támogatói okirat szerint. Önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és a -bérbeadásra azonban nem választott áfakötelezettséget. Az elnyert pályázati összegből ipari park kialakítása kerül megvalósításra. Az ipari parkból kétféle bevétele van/lesz az önkormányzatnak: tavalyi és idei évben építési telkeket értékesített az önkormányzat (áfásan kerültek kiszámlázásra) ezen a területen. A másik bevétele a helyi iparűzésiadó-bevétel lesz. A pályázati összegből a műszaki tervek, közbeszerzés díja, új építés/beruházás költségei, műszaki ellenőri szolgáltatás költsége fedezendő. Kötelező-e ennél a beruházáskiadásnál a fordított áfa alkalmazása (és a kivitelezővel a szerződés megkötése fordított áfás számla kiállítására)? Milyen mértékben helyezhető levonásba a kiadások áfaösszege? Csak az eddig befolyt telekértékesítés áfaösszegéig vagy a teljes kiadási összegre?

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?

Kérdés: Mi tekinthető hatóságnak az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja tekintetében?

Kérdés: Önkormányzatunk az egészségházat ingyenes használatba adta az orvosoknak. Azonban a víz, gáz, áram, telefon, szemét és takarítás díja arányosan továbbszámlázásra kerül. Az önkormányzat alanya az áfának. Véleményünk szerint a víz, gáz, áram közvetített szolgáltatásnak minősül, és a bérleti díjhoz kapcsolódik, ezért alanyi mentesen számlázzuk tovább. A takarítás költségét +27% áfával növelten kell továbbszámlázni (a takarítónő Mt. foglalkoztatott nálunk), illetve a telefon- és a szemétdíj csak szolgáltatásnak minősül? Ezáltal 27%-os áfával számlázzuk tovább? Illetve az áfát a bruttó összegre számoljuk rá, vagy a számla szerinti nettó + áfa megbontást számlázzuk, és amikor a szolgáltatást könyveljük, levonható áfára tesszük a kifizetett áfát?

Kérdés: Önkormányzatunk elvégeztette 2022. évben a víziközmű-vagyon felértékeltetését, mely a számvitelben nyilvántartott értékhez képest jelentős összegű eltérést mutatott ki. Az értékelés során megállapított vagyonérték nyilvántartásba vétele és az eddig szerepeltetett értékek törlése során felmerültek olyan kérdések, melyeket ez idáig nem sikerült tisztáznunk.
– Szükséges-e az elkészült vagyonértékelést független könyvvizsgálóval ellenjegyeztetni, tehát alkalmazni kell-e az Szt. következő előírását? Az 59/A. § (15) bekezdése szerint a valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. (A vagyonértékelést könyvvizsgáló, vagyonértékelő cég végezte.)
– Az értékelést nem helyrajzi számos bontásban végezte el a vagyonértékelő. A szolgáltatónak ez megfelel, de a tulajdonos részére az Szt. előírja a helyrajzi számos nyilvántartást, tekintve, hogy ezek az eszközök építménynek minősülnek.

Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?