498 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál jogosultsági időként figyelembe vehető-e a megbízási jogviszony időtartama? 10 hónapról van szó, a megbízott középiskolában gyakorlati tantárgy tanítására óraadó tanárként heti 8,5 órában volt megbízási szerződéssel foglalkoztatva. (Nevezettnek fenti időben főfoglalkozású jogviszonya nem volt.) Az elbírálásnak azért van jelentősége, mert a 10 hónap beszámításával lenne jogosult (30 éves) jubileumi jutalomra az a prémium­évek programban részt vevő munkavállalónk, akinek jogviszonya nyugdíjazás miatt most szűnik meg.

Kérdés: 37 éve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott a nyáron a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjat veszi igénybe. Közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: 1953. 02. 27-én született tanító vagyok. 2011 novemberében írásban jeleztem igazgatómnak, hogy idén nyugdíjba szeretnék menni. Milyen juttatásokra vagyok jogosult (végkielégítés stb.)?

Kérdés: Intézményünkben a "nők 40 éves" nyugdíjba vonulása során két dolgozó is élne ezzel a lehetőséggel (a szolgálati idő beszámítása megtörtént), viszont az intézmény szűkös anyagi lehetőségei miatt nem tudja a munkaviszonyt felmentés jogcímmel megszüntetni, ezért a közös megegyezést mint jogviszony-megszüntetési módot javasolja a dolgozóknak. Ebben az esetben a jubileumi jutalom kifizetése hogyan működik, esetükben a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni?

Kérdés: Köztisztviselő jogosulttá válik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételben meghatározottra, ő ezt kéri, és hiába a Ktv. 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján elvileg megszűnő jogviszonya, szerintünk nem alkalmazható reá az (5) bekezdés, mégis igényt tart a Ktv. szerinti jubileumi jutalomra annak ellenére, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlói 40 éves tevékenysége elismeréseként nem kívánják vele szemben érvényesíteni a felmentési idő ledolgozását, illetve olyan összegű pénzjutalomban kívánják részesíteni, ami gyakorlatilag a Ktv.-ben meghatározott jubileumi jutalom összegétől egyhavi illetménymértékkel tér el. Jogos az igénye?

Kérdés: Vezető beosztású köztisztviselő lehet-e betéti társaság személyesen közreműködő kültagja úgy, hogy azért díjazásban nem részesül? A személyes közreműködés a cég eredményessége érdekében történik, tehát az elért eredmény teljes egészében az eredménytartalékba kerül, jövőbeni fejlesztések érdekében. A betéti társaság társasági szerződése a kültag vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a kültag személyes közreműködésre nem köteles, de a lehetőség adott.

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?

Kérdés: 1974. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig dolgoztam egy kohászati üzemnél mint az Mt. alá tartozó munkavállaló, és 2001. február 1-jétől egy körjegyzőségnél mint köztisztviselő. A nők 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulására 2014. augusztus 1-jén leszek jogosult. Ha 2013-ban az új önkormányzati törvény következtében esetlegesen megszűnik a munkahelyem, a fenti jogviszonyok alapján jogosult lennék-e a prémiumévek programra?

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?