498 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, 1953. 09. 17-én született nő vagyok. A 2011. évi CLXVII. törvény 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, aki legkésőbb 2012. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, korhatár előtti ellátás megállapítását kérheti. Ez a lehetőség számomra csak 2012. december 31-ig áll fenn, vagy ha ezen időpontig megszerzem a 37 év szolgálati időt, később, azaz 2013. évben is élhetek még a korhatár előtti ellátás igénybevételével?

Kérdés: "Bevált" gyakorlat intézményünknél a nyugdíjba vonuló dolgozók (pl. 60. évét betöltő), valamint nem saját dolgozók (pl. vendég professzor, meghívott vizsgáztatók) megajándékozása értékes (50 E Ft) és kevésbé értékes (10-15 E Ft) ajándékokkal. Ilyen esetekben milyen nyilvántartás szükséges? Melyik törvény alkalmazása alá kerül annak megítélése, hogy milyen adót és járulékot kell fizetni, és kinek, az ajándékot adónak, illetve a kapónak? Alá kell-e íratni egy átvételi elismervényt a kapott ajándéktárgyról a megajándékozottal?

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselő kolleganőnk 2012 októberében szeretné a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségét igénybe venni. A 40 éves jubileumi jutalomra is jogosult lett volna a korábbi Ktv. alapján. A 40 éves jubileumi jutalomba a 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-ának (3) bekezdése alapján mely munkaviszonyok számítanak bele? Ha a kolléganő 1992. július előtt az Mt. hatálya alól áthelyezéssel került intézményünkbe, akkor ezen évek beszámítanak-e a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető idejébe?

Kérdés: Egyik dolgozónk a 40 éves jogosultsági idő meglétével 2012. szeptember 1-jétől nyugdíjazását kéri. A Ktv. szerint 1992. július 1. előtti munkaviszonyának köztisztviselői jogviszonnyá alakulásával megkapta a 25, a 30 és a 35 éves jubileumi jutalmakat. A 40 éves utolsó jubileumi jutalmára nyugdíjazása előtt 2012 augusztusában válna jogosulttá a korábbi szabályok szerint. Megkaphatja? Az új Kttv. alapján az utolsó 40 éves jubileumi jutalomra nem lesz jogosult? Van-e más lehetőség a kifizetésre, pl. jutalom címén?

Kérdés: Hivatalunk egyik köztisztviselője 1953-ban született nő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentését szeretné kérelmezni. A 2012. március 2-ától hatályos 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a 63. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszűnt]. Kérdésem, hogy az a köztisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik, nyugdíjasnak minősül-e? Jár-e neki végkielégítés?

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?

Kérdés: 40 éves szolgálati idő alapján nyugdíjra jogosult közalkalmazott jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén jogosult-e – 37 év közalkalmazotti jogviszony alapján – a 40 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?

Kérdés: A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában). Következik ebből, hogy elrendelhető, hogy a nevelő heti max. 6 órában, a bejáróknál, vagy orvosi vizsgálat alatt, vagy az iskolai ebédlőben – külön óradíj megfizetése nélkül – lásson el ügyeletet? Következik-e ebből, hogy ha pl. a földrajz szakos tanárt helyettesíti egy matematika szakos, akkor – mivel nem szakszerű a helyettesítés, ezért – az csak ügyeletként vehető figyelembe, tehát ingyen elrendelhető?