Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése és végkielégítésre való jogosultsága

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem teljesen egyértelmű, hogy az érintettköztisztviselő 2011. május 11-én az öregségi nyugdíjkorhatárt tölti be, vagy azelőrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges életkort.Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

Gazdasági vezető közoktatási intézményben

Kérdés: Megyei fenntartású oktatási intézmény vagyunk. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. Tavaly 2009. május 31-vel a gazdasági vezető lemondott. Ezután az intézményvezetőnek a fenntartó azt az utasítást adta, hogy a gazdasági vezető kinevezése a fenntartó által történik, ami azóta sem történt meg. Az intézmény vagy a fenntartó kötelessége a gazdasági vezető pótlása, kinevezése, és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? A másik kérdés, hogy tavaly decemberben létszámleépítésként – miután a gazdasági vezetői álláshely hosszabb ideje nem volt betöltve – szóbeli tájékoztatásban erre hivatkozással a fenntartó elvonta ezt az álláshelyet. A közgyűlési határozatban azonban nem volt megnevezve az elvonni kívánt munkakör, csak az, hogy 1 fő szakmai létszámmal csökkenti az intézményünk engedélyezett létszámát. Az idei költségvetést már e munkakör bére nélkül terveztük. Így az idén az anyagi fedezet sem áll rendelkezésre, hogy helyettesítéssel vagy megbízással ennek a munkakörnek a feladatát valaki hivatalosan elvégezhesse. Beszámolókat, bevallásokat a könyvelők elkészítik, és aláírás nélkül adják be a fenntartónak tavaly május 31-óta. Kinek és hogyan kellene feloldani ezt a szabálytalan és jogellenes működést?
Részlet a válaszából: […] ...magában foglalja aköltségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezését vagy megbízását,felmentését vagy a megbízás visszavonását, díjazásának megállapítását. Ugyanezenparagrafus (6) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy helyi önkormányzatiköltségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Képviselői tiszteletdíj a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó törvényi előírás szempontjából

Kérdés: Önkormányzatunknál számottevő a nyugdíjas képviselők száma. Önkormányzati rendeletben került megállapításra a tiszteletdíjuk, de nincs arra hivatkozás, hogy a képviselő lemondhat-e a tiszletetdíjáról. Jogszabály szerint, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem 18-szorosát meghaladja a jövedelem, akkor a nyugdíjat szüneteltetni kell. Az a kérdésem, hogy az önkormányzati képviselő lemondhat-e a tiszteletdíjáról, ha a jövedelme eléri a fent említett jövedelem korlátot, vagy már a megválasztásakor jeleznie kell, hogy lemond a díjazásáról?
Részlet a válaszából: […] ...az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja-eaz éves keretösszeget.A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pont szerint biztosított adíjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesenmunkát végző személy, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Köztisztviselő besorolása a munkakönyve alapján 1970. 11. 20-tól megtörtént, ezen idők közszolgálati időként elismerésre kerültek. Időközben szolgálati idő elismerése révén a nyugdíjigazgatóság 1970. II. 20-át megelőzően is mutatott ki 1967-től évente változóan ledolgozott napokat (25, 4, 27, 77 napok). Ezeket is figyelembe kell venni a besorolásnál és a 40 éves jubileumi jutalom számításánál? A köztisztviselő 2 évig egy TSZ-nél pénzügyi ügyintéző volt. Ez a jubileumi jutalom szempontjából munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (szövetkezeti tagsági viszony) számít?
Részlet a válaszából: […] Különbséget kell tenni a nyugellátásra jogosító szolgálatiidő és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő között. Az egyiket a társadalombiztosításijogszabályok határozzák meg a nyugellátások megállapításához, míg a másikat aKtv. előírásai az előmeneteli rendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Reprezentáció

Kérdés: Önkormányzati választások alkalmával a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választás napján étkeztetésben részesíti a polgármesteri hivatal (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezők között vannak hivatali dolgozók, akik megbízási szerződés alapján végzik a munkájukat, a bizottsági tagok között pedig vannak külsősök, akik az elvégzett munkájukért tiszteletdíjat kapnak, és vannak olyan tagok is (pártdelegáltak), akik semmilyen juttatásban nem részesülnek. A fenti személyek étkeztetése minősülhet-e reprezentációnak, illetve ha nem, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyes csoportok után a polgármesteri hivatalnak?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozók is részt vesznek. A sajátdolgozóknak ez az esemény nem tekinthető szokásos munkavégzésnek, ezt támasztjaalá az is, hogy külön díjazást (megbízási díjat) kapnak a feladat ellátásáért,továbbá az, hogy munkaidőn kívül végzik a feladatot. Véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Polgármesterek öregségi nyugdíja – sajátos köztisztviselői jogviszony megszűnése

Kérdés: Polgármesterünk 1951-ben született nő, 1990-től minden ciklusban ellátta ezt a tisztséget. 1970-től folyamatos – közszolgálati jogviszonynak számító – munkaviszonya van, 1990-től tisztsége miatt köztisztviselői álláshelyéről fizetés nélküli szabadságon van. Ősszel nyugdíjba szeretne menni. Mi a helyes eljárás a munkaviszonyának megszüntetésekor, és milyen járandóságok illetik meg, egyrészt mint leköszönő polgármestert, másrész mint felmentett köztisztviselőt, illetve el kell-e választani a két jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll közszolgálati jogviszonya, aholfizetés nélküli szabadságon van, úgy természetesen ott is meg kell szüntetniejogviszonyát nyugdíjazásához.<br>A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évigbetöltötte, és foglalkoztatási jogviszonya az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...járó pénzbelijuttatásokat."A törvény fő célkitűzése a nyilvánosság, a takarékosság, azátláthatóság és a valódi teljesítmény díjazásának jogi szabályozása aköztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében. A kormányrendelethez képestbővült a szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka I.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)
Részlet a válaszából: […] A polgármesterek öregségi nyugdíjáról és közszolgálatijáradékáról a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. és 13/B. §-ai rendelkeznek, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka II.

Kérdés: Férfi polgármesterünk 1955. július 21-én született, és 1994. december 11. óta folyamatosan főfoglalkozású polgármesteri tisztséget tölt be. A 2010. évi önkormányzati választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba kíván menni. Milyen ellátás illeti meg? A rá irányadó nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re történő megváltoztatása mivel jár az ő esetében, a megállapításra kerülő ellátása, illetve annak mértéke tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A polgármesterek öregségi nyugdíjáról és közszolgálatijáradékáról, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. és 13/B. §-ai rendelkeznek, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Jubileumi jutalom összege

Kérdés: Közgyűjteményi intézmény igazgatója vagyok, nyugdíjazásomkor jogosult leszek a 40 éves jubileumi jutalomra. Kérdésem, hogy annak kiszámításánál a garantált illetmény mellett figyelembe kell-e venni a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is, s a kettő együtt képezi-e a kiszámítás alapját?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. § (2) bekezdés szerinti negyvenéves, illetve a78. § (4) bekezdése szerinti "kedvezményes negyvenéves" jubileumi jutalomöthavi illetménynek megfelelő összeg. A Kjt. előírásaiból nehezen vezethető le,hogy mit kell figyelembe venni a jubileumi jutalom összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.
1
27
28
29
48